BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Lehet adómentes a béren kívüli juttatás

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A cafeteria-juttatások a munkáltatók választása alapján kínálhatók dolgozóknak, de maga a „cafeteria” nem önálló juttatási jogcím, így az adó- és járulékvonzata a választott elemtől függ – jelezte a NAV annak kapcsán, hogy a piacon „cafeteria-kártyák” jelentek meg.

Nem egyszerű eldöntenie a munkáltatónak, hogy milyen béren kívüli juttatást adjon munkavállalóinak, mi az, ami a leginkább megéri, mert például cafeteriaelemként adómentesen adható. Egyes cégek például olyan kártyákat kínálnak, amelyek akár adómentes cafeteriamegoldásként is értelmezhetők, ám az adójogi gyakorlat ezt nem támasztja alá. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Világgazdaságnak jelezte:

a cafeteria nem önálló juttatási jogcím a személyi jövedelemadó szempontjából, hanem egy, a munkáltató által meghatározott elemekből álló juttatási rendszer, amelyben a munkavállalók választhatják ki egy meghatározott keretösszegen belül, hogy mely elemeket kívánják igénybe venni.

Az egyes juttatások adókötelezettségét az szja-törvény rendelkezései alapján kell megítélni, így a kifizetőt terhelő adó mellett nyújtható, béren kívüli juttatásként, a 100 ezer forintot meg nem haladó pénzösszeg és a SZÉP-kártya egyes alszámláira juttatott támogatás. Ez esetben az adó alapja a juttatás értékének 1,18-szorosa, amely után 15 százalék személyi jövedelemadót (szja) és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást (eho) kell fizetni.

A cefeteria a választott formától függően adózik
Fotó: Békés Megyei Hírlap / Imre György

Egyes meghatározott juttatás – például az iskolakezdési támogatás, a helyi utazásra szolgáló bérlet, az önkéntes pénztári hozzájárulás – célzott szolgáltatás formájában juttatott bevétel. E juttatások esetében az adóalap az érték 1,18-szorosa, amely után 15 százalék szja és 19,5 százalék eho fizetendő.

A cafeteria-rendszerben a munkáltatók olyan elemeket is kínálhatnak, amelyek az szja-törvény alapján, a jogszabályi feltételek fennállása esetén adómentesek. Ezek közé tartozik a bérlet, belépőjegy sportrendezvényekre vagy a kulturális szolgáltatás évi 50 ezer forintig („kultúrautalvány”), de ilyen elem a munkáltatói lakáscélú támogatás, a diákhitel-törlesztés munkáltató általi támogatása, a bölcsődei, óvodai szolgáltatás és ellátás is.

Ha a munkáltató a munkavállaló által kiválasztott elemeket adja a dolgozóinak, az adókötelezettséget a juttatás jogcíme határozza meg. Tehát, ha a munkáltató a munkavállaló kártyájára tesz 100 ezer forintot meg nem haladó összeget, az béren kívüli juttatásként válik adókötelessé a jogszabályi feltételek fennállása esetén. Amennyiben az szja-törvény alapján az adott juttatás egyes meghatározott juttatásnak minősül, akkor az adókötelezettséget ennek megfelelően kell teljesíteni.

A teljes cikket a pénteki Világgazdaságban olvashatja

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.