Megfiatalítják a Keletit és a Nyugatit

Az új kormányzati ciklusban, illetve a 2020 utáni uniós fejlesztési ciklusban a MÁV csoport, illetőleg a vasúttársaságok továbbra is aktív szerepet akarnak vállalni – szögezte le a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület konferenciáján Dávid Ilona, a szervezet elnöke, egyben a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója. Mint ismertette, a tervekről hamarosan elkezdődnek a tárgyalások a kormánnyal, erre a Hungrail megfelelő munícióval készül. A költséghatékony, környezetbarát vasúti személy- és árufuvarozás feltéte­leinek további javítása, a közútról egyre nagyobb arányban való átterelése összhangban van az Európai Unió célkitűzéseivel. Ehhez az infrastruktúra fejlesztése mellett a járműpark korszerűsítését hazai forrásból tervezi a MÁV, mert így a majdani karbantartási költségek is csökkenthetők – közölte az elnök-vezérigazgató, hangsúlyozva, hogy mindez együtt a vasút versenyképességének javítását szolgálja.

Fónagy János parlamenti államtitkár azt hangsúlyozta, hogy az agglomeráció közlekedésfejlesztését az igényekhez igazítják (az elővárosi vasúti rendszer az EU-ban is kiemelt szerephez jutott). A vidéki nagyvárosok agglomerációjának közlekedésfejlesztését a Modern városok és a most induló Modern falvak programmal segíti majd a kormány.

Immár menetrendszerűen kerültek szóba a konferencián a munkaerőhiány okozta nehézségek, amelyek a rég nem látott volumenű vasútfejlesztéseket is beárnyékolják, hisz akár fejenként 5-10 ezer forintért is képesek a munkahelyük elhagyására teljes brigádok. A hároméves bérmegállapodásban szereplő jövő évi 5 százalékos béremelés tervét felül kell vizsgálni

– jelezte több előadó. A munkaerőért zajló fokozódó nemzetközi versenyben kulcsfontosságú a bér nagysága, de az is fontos, hogy egy-egy adott szakmának jó legyen a marketingje, legyen vonzó a fiataloknak –­ mondta Simon Attila István, az NGM munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára. Szerinte nem a külföldi munkavállalás a probléma, hanem az, hogy nem tudják hazacsábítani a már kint lévőket. „Egyelőre a honi bérszint alacsony, ezért Magyarország nem áll nyerésre” – közölte.

Pál László, a MÁV Zrt. stratégiai vezérigazgató-helyettese, a MÁV-HÉV Zrt. vezérigazgatója a Világgazdaságnak elmondta: több mint ezermilliárd forintot költ fejlesztésre az uniós forrásból végzett beruházásokat lebonyolító NIF Zrt. A törzshálózati elemek, az elővárosi bevezető szakaszok folyamatban lévő megújítása mellett reményeik szerint később sor kerülhet a Budapesten belüli csomópontok felújítására, új megállók létesítésére. Ilyen fejlesztés lehet a Nyugati pályaudvar vágányhálózatának felújítása az elővárosi többletkapacitások kihasználhatósága érdekében. A Nyugati és a Keleti pályaudvar épületeinek felújításáról végre döntés született. Az előkészítés tart, a tervpályázatokat legkésőbb a jövő év elején írják ki. Az előkészületek becsült költsége meghaladja a kétmilliárd forintot. Elkészítették a MÁV Zrt. 300 milliárd forint értékű hatékonyságnövelő fejlesztését magában foglaló tízéves korszerűsítési programot is, amely lényegesen javítja majd a szolgáltatás minőségét és hatékonyságát. A források függvényében a program egyes elemeit rövid időn belül el lehetne indítani – tette hozzá Pál László, aki a vasúti szolgáltatás minőségének javításában és a központi forgalomirányító rendszerek fejlesztésében látja a legfontosabb feladatokat.

Határtalan fejlesztési tervek

Jól halad a Budapest–Belgrád-vasútvonal építéséről folyó nemzetközi tárgyalássorozat, a Budapest–Varsó nagysebességű vasútvonal kiépítéséről pedig most tárgyal Szijjártó Péter Lengyelországban – mondta a vasútfejlesztési terveket ismertető helyettes államtitkár, Mosóczi László. Az új Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedésfejlesztésért felelős leendő államtitkára bejelentette, hogy az ősszel kerül a kormány elé az átfogó vasútfejlesztési csomag. Ennek része a megyei jogú városok megközelítésének javítása, Budapest és térsége vasúti infrastruktúra-fejlesztése, a vasút-villamosítások, Magyarország árufuvarozási tranzitszerepének erősítése, a határon túli nagyvárosok vasúti elérhetőségének javítása és

a vasúti digitalizáció fejlesztése. A különleges projekteket meghatározó kormányhatározatok között a varsói mellett a Budapest–Kolozsvár közötti nagysebességű vasúti kapcsolat is szerepel, miként a Békéscsaba–Szeged–Szabadka-beruházás is. Uniós program a transzeurópai közlekedési vasút kialakítása, amelynek 2030-as határidejéig még bőven van tennivaló.