Nem féltik az adataikat a hazai cégvezetők
Saját adataik kezelését tekintve mind a régiós, mind a fejlett országok átlagánál kevésbé tudatosak a magyarok – állapítja meg az EY Globális visszaélési felmérése (Global Fraud Survey). A hazai válaszadók csupán 10 százaléka töröltetné a róla tárolt személyes információkat az adatkezelővel, míg Kelet-Közép-Európában a megkérdezettek 18, a fejlett országokban 19 százaléka nyilatkozott így. A magyar vezetők mindössze 46 százaléka gondolja úgy, hogy pontosan tisztában van a rendelet elvárásaival. A hazai válaszadók eszerint tájékozottabbak, mint kelet-közép-európai társaik (a régiós átlag 42 százalék), a nyugat-európai országokban működő cégektől azonban nagyon le vagyunk maradva: az Egyesült Királyság (92 százalék), Németország (82 százalék) döntéshozói érzik magukat leginkább felkészültnek az új szabályozásra.
Biró Ferenc, az EY visszaélés-kockázatkezelési szolgáltatások partnere a felmérés eredményeinek ismeretében arra hívta fel a figyelmet, hogy a rövid határidő miatt ne kezdjenek kapkodni a cégek. Minden társaság más típusú és mennyiségű információt kezel, ezért fontos, hogy csak a számára releváns lépéseket tegye meg, elkerülve ezáltal a fölösleges költségeket.
Szigorú szankciók
A GDPR-szabályokról szóló rendelet a személyes adatok kezelésének, feldolgozásának és védelmének új uniós elveit rögzíti, május 25-től hatályos. Az előírások megszegése súlyos következményekkel járhat, a kiszabható bírság a 20 millió eurót vagy a cégcsoport teljes, globális forgalmának
4 százalékát is elérheti. A kettő közül a magasabb összeg a felső határ.
