Pótolni kell az elmaradt beruházásokat

Az elmúlt néhány évben nagy mozgások voltak a tej világpiacán. Mi várható az év hátralevő részében?

A világ tejtermelése hosszú távon biztosan nőni fog, mert folyamatosan nő az igény a tejtermékek iránt. Ez a bővülő kereslet elsősorban a fejlődő piacokon, Ázsiában és Afrikában jelentkezik. Ugyanakkor a világpiaci kereslet és kínálat növekedésének üteme eltérhet egymástól az időszakos tejtöbbletek és -hiányok miatt. Az első negyedévben az Európai Unióban kismértékben nőtt a tejtermelés és -felvásárlás, míg nálunk, az előző évek folyamatos növekedése után, idén mintegy 2 százalékkal csökkent a termelés az előző év azonos időszakához képest. Európában márciustól május végéig, június közepéig a legmagasabb a tejtermelés. Az időjárás persze befolyásolhatja, a hűvös március, a korán jött nyár akár 10 százalékkal is visszavetheti a hozamot.

Meddig tarthat még a tejzsír felértékelődése, és mi mozgatja ezt?

Másfél éve kezdődött a folyamat: a 2800-3000 euró/tonnás vajár tavaly novemberre 6500-7000 euróra emelkedett. Most 5500-5700 euró körül van, és nagyságrendileg ezzel lehet számolni az év végéig. Mindez egy rendkívüli helyzet, ami már elég hosszú ideje tart ahhoz, hogy ne lehessen átmeneti problémának tekinteni. Nem emlékszem, hogy az elmúlt húsz évben ennyire elvált volna a három tejkomponens, a tejzsír, a fehérje és a folyadék ára, és ennyire drága lett volna a tejzsír. A piacon ezt a drasztikus alapanyagár-emelkedést nem lehetett teljes egészében érvényesíteni a késztermékek árában. Ha viszont a vajárak ilyen magasan állnak be, akkor szerintem további áremelkedés várható a magasabb zsírtartalmú termékeknél. Az EU-ban 300 ezer tonna eladatlan intervenciós sovány tejpor van, miközben a vajkészletek módfelett szűkösek, a kereslet pedig nő Európában és Ázsiában is. Kontinensünkön a vaj a margarinnal szemben visszanyert bizonyos pozíciókat a háztartásokban és a sütőiparban egyaránt. Van egy másik ok is: a vajkészlet java része tavasszal keletkezik, amikor a gyártók a többlettej egy részéből sovány tejport, illetve vajat készítenek. Idén azonban a meglévő készletek miatt nem akarnak jelentős volumenben porítani, és a vajkészleteket sem töltik fel, ezért vajból megint kevesebb lesz.

Milyen pozícióban vannak a magyar termelők ezen a piacon?

Az elmúlt öt évben nőtt a tejtermelés. Ám az 1,9-2 milliárd literes tejtermelésünk az Európai Unió termelésének csupán 1,3-1,4 százaléka. Mindez nem a piaci árakat meghatározó méret, ezért a magyar alapanyagpiac egy-két hónapos csúszással követi a világpiaci, európai ártrendeket. A hazai alapanyag-termelés kétharmadát a legnagyobb négyszáz tejtermelő gazdaság adja. Úgy vélem, ezek a gazdaságok hatékonyak, nemzetközi összehasonlításban is versenyképesek, a hazai nyers tej kiváló minőségű.

Mégis sokszor elhangzik, hogy

a magyar tej beltartalmi értékben elmarad a nyugat-európai tehenészetek produktumaitól.

Igaz, hogy a magyar tej beltar­talma alacsonyabb a nyugat-európai nyers tejhez képest, azaz valamivel kevesebb fehérje, illetve zsír van benne. De az is igaz, hogy Magyarországon a tejtermelők a beltartalom helyett inkább volumenre optimalizálják a tejtermelést, mert a tejkilogrammra kapott támogatási rendszer erre ösztönzi őket. A magasabb fehérje- és zsírtartalomnak különösen a sajtgyártásnál van jelentősége, ahol a magasabb beltartalom számottevően javítja a kihozatalt.

A FrieslandCampina Hungária mennyi tejet vásárol fel?

Belföldi alapanyag-felvásárlásunk évi 40-45 millió liter között mozog, ezt 42 hazai tejtermelő gazdaságból szerezzük be, amelyekkel hosszú távú szerződést kötöttünk. Összesen mintegy 450 hazai beszállító partnerünk van. A termelőket lehetőségeinkhez képest sokszor támogatjuk, ha fejlesztenek, mert nekünk is érdekünk, hogy növelni tudják a beszállított alapanyagtej mennyiségét és minőségét. Mátészalkai üzemünk késztermék-kibocsátása az utolsó három évben több mint 20 százalékkal emelkedett, tehát az alapanyagigényünk folyamatosan nő.

A folyadéktej-piacon nincsenek jelen. Miért?

Az a stratégiánk, hogy erőforrásainkból elsősorban magasabb hozzáadott értékű, márkázott termékeket gyártsunk és fejlesszünk. A fogyasztói tejek piacáról néhány termék kivételével tudatosan kiléptünk, s a Pöttyös és a Milli márkák fejlesztésére helyeztük a hangsúlyt. A Túró Rudi és annak összes változata, a tejdesszertek, a vajkrém, a joghurtok és kefirek, a túróalapú desszertek, a kávéfehérítők és a tejszínek kategóriájában versenyzünk. Stratégiai célunk, hogy növekedjen a hazai egy főre jutó tejfogyasztás, és azon belül az általunk gyártott, feldolgozott termékkategóriáké is. A teljes hazai tejtermékpiac fejlődésével azt szeretnénk elérni, hogy a piaci versenyben ne ugyanazt a tortát szeleteljük.

Milyen tartalékok vannak a hazai tejfogyasztásban?

Magyarországon most a tejegyenértékben számolt, egy főre jutó éves tejfogyasztás 170-175 kiló körül mozog, a nyolcvanas években ez közelítette a 200 kilogrammot. Ezzel az európai mezőny hátsó részében vagyunk, a lengyeleknél, cseheknél 190-200, Németországban és Olaszországban 230- 240, a skandinávoknál 300 kilogramm körüli az éves fogyasztás. Látszik tehát, hogy bőven lehetne nőni itthon. Ez a jövedelmek és a vásárlóerő emelkedésével minden szegmensben reális lehet, de a nagy tejtermékfogyasztással jellemezhető államok példája azt mutatja, hogy a növekedés főként a feldolgozott termékektől várható.

Tapasztalják az említett kategórianövekedést?

Az elmúlt években a tejes sna­ckek (ide tartozik a Túró Rudi is) és a tejalapú desszertek piaca is növekedett, de nőtt az ízesített italok és a minőségi sajtok piaca is. A forgalom gerincét a fogyasztók által jól ismert termékek adják, ám emellett megcéloztuk az egészségtudatos fogyasztókat is a tavaly bevezetett Pöttyös Fitt Rudival, amelyikben 30 százalékkal kevesebb a cukor és joghurtos bevonóval készül. A Pöttyös Fitt volumenben hozzáadott a teljes kategóriához, tehát nem a hagyományos Pöttyös Túró Rudi rovására értékesítettünk belőle. Ezzel a termékinnovációval valóban új fogyasztókat értünk el, és a piac méretét is növelni tudtuk. Tavaly értékben 8 százalékkal nőttek az eladásaink, ami volumenben is bővülés. Hasonló lehetőséget látunk a krémtúrók, illetve a tejdesszertek piacán. Mindkét termékkategóriában megjelentünk laktózmentes termékekkel is, a Milli krémtúró az első laktózmentes tejdesszert volt a hazai kínálatban.

Ezenkívül milyen fogyasztói trendeket látnak?

Egyre tudatosabbak a fogyasztók egész Európában. A teljes ágazat számára versenyhelyzetet teremtenek például a növényi alapú tejhelyettesítők, melyeket azok vásárolják, akik valamilyen egészségi vagy egyéb okból nem fogyasztanak tejterméket. Közben sokan nem is tudják, hogy az érett sajtok is laktózmentesek, mert körülbelül nyolc hét érlelés után természetes úton lebomlik bennük a laktóz, miközben a hasznos tápanyagok megmaradnak. Új trend az emelt fehérjetartalmú tejtermékek iránti kereslet is, amelyekben a többlet-fehérjetartalom is tejből származik.

Milyen fejlesztéseket terveznek

a cégnél, és milyen forrásból?

Mivel nagyvállalatnak számítunk, a kkv-kat megcélzó uniós pályázatokon nem tudtunk részt venni, így az elmúlt évek fejlesztéseit kizárólag saját erőből finanszíroztuk. Három éve nyitottuk meg az új desszertüzemünket Mátészalkán mintegy egymilliárd forintos beruházásból. Ezzel jelentősen növekedett az üzem termelése. A fejlesztéseket folytatjuk, jelenleg egy négyéves fejlesztési ciklus első lépéseként kapacitásbővítő beruházás zajlik. A támogatásokkal kapcsolatban hozzáteszem: lehet, hogy Magyarországon nagyvállalatnak számítunk a foglalkoztatotti létszám miatt, de (sok más hazai élelmiszeripari céggel együtt) uniós összehasonlításban maximum középméretűnek nevezhetjük magunkat. Az, hogy a magyarországi nagyvállalatok jelentős része nem, vagy csak korlátozottan jut pályázati fejlesztési forrásokhoz, egyértelmű versenyhátrány a régióban működő, hasonló méretű versenytársakkal szemben. Tíz éve még az volt az általános nézet, hogy az élelmiszeripari cégek vagy specializálódnak és magas hozzáadott értékű termékeket állítanak elő, vagy pedig tömegtermékeket gyártanak alacsony költségekkel. Ma viszont már csak akkor lehet megtartani a piaci pozíciót, ha a gyorsan változó fogyasztói igényeknek megfelelő, a hazai és az exportpiacokon is eladható termékeket gyártunk versenyképes költségekkel. Ehhez folyamatos termékfejlesztésekre és egyre hatékonyabb gyártási folyamatokra van szükség, amihez viszont technológiai beruházások kellenek. A hazai élelmiszeriparnak az elmúlt tizenöt-húsz évben (jellemzően forráshiány miatt) elmaradt fejlesztéseket kell bepótolnia.

Milyen árbevételi terveik vannak az idei évre?

Az elmúlt esztendők tendenciáját folytatva idén árbevételben és volumenben is magas, egy számjegyű növekedést tűztünk ki célként. Az év eddig eltelt időszaka azt mutatja, hogy jól haladunk, szinte minden márkánk értékesítése növekszik. Elkészült a mátészalkai gyár kapacitásfejlesztésének első üteme is, amivel tovább lehet növelni a késztermék-kibocsátást. Azt látjuk, hogy ez a folyamatos bővülés piaci alapon is fenntartható, mert a hazai és régiós piacban is nagymértékű növekedési potenciál van még.

Termelői tulajdonban

A holland Royal FrieslandCampina a világ legnagyobb szövetkezeti tulajdonban lévő tejipari cége, több mint száz országban van jelen termékeivel. Évi 12 milliárd eurós árbevételével és 22 ezer munkavállalójával jelentős szereplője a nemzetközi élelmiszeriparnak. Hazai leányvállalata, a FrieslandCampina Hungária Zrt. olyan márkák gyártója és forgalmazója, mint a Pöttyös, a Milli, az Oké, valamint a Landliebe és

a Frico. Jogelődjei révén évtizedek óta meghatározó a magyar élelmiszeriparban. Közel ötszáz embert foglalkoztat, éves árbevétele megközelíti a 30 milliárd forintot. Termékválasztékába 180-féle tejtermék tartozik, az értékesített volumen és a termékek 80 százaléka hagyományosan belföldön készül. A cég mátészalkai üzemében többek közt a friss túróból előállított Pöttyös termékek és a magas hozzáadott értékű Milli termékcsalád, valamint egyes Oké! márkájú termékek fejlesztése és gyártása folyik.

A piacvezető márkás tejtermékek gyártásán és forgalmazásán túl a FrieslandCampina tavaly Budapesten nyitotta meg új pénzügyi szolgáltató központját, amely a cégcsoport EMEA-régióban működő leányvállalatainak kiszolgálására jött létre. | VG