Kevés cég dobta be az idén a törölközőt
A z idén többéves mélypontra zuhanhat a cégek megszűnése a BCE Nemzeti Cégtár adatai szerint. A Budapesti Corvinus Egyetem és az Opten Informatikai Kft. közreműködésében létrejött gazdasági társaság adatai szerint 2018-ban eddig csak 15,3 ezer vállalkozás szűnt meg. Bár még csak júniust írunk, jó eséllyel a 2013-as szint alá süllyed a mutató, abban az évben alig több, mint 33 ezer cég dobta be a törölközőt, míg az elmúlt négy évben rendszerint évi 40-50 ezer.
Általában nem a magyar tulajdonú vagy multinacionális hátterű nagyvállalatok szűnnek meg, de a mostani számok azt mutatják, hogy a hazai kis- és középvállalkozások is egyre inkább elégedettek lehetnek az üzleti környezettel, adózási feltételekkel. Ezt támasztja alá az is, hogy a megszűnések látványos csökkenésével egy időben dübörög a cégalapítási láz is: az idén már 11,8 ezer új vállalkozás született. Legutóbb 2013-ban hoztak létre legalább 30 ezer új céget (33,2 ezret), az azóta eltelt időben a mélypont 2015-re esett, 25 ezer új vállalkozással.
Ezekkel a folyamatokkal összhangban kedvező a cégek felszámolása terén látható trend is: az idén eddig 2,8 ezer vállalkozás került felszámolási eljárás alá, míg 2012 egészében 22,6 ezer – a Nemzeti Cégtár adatai szerint –, de tavaly már csak 6,8 ezer, és az idén további mérséklődés várható. Hasonló folyamat rajzolódik ki a csődeljárások terén is. Az idén eddig 16 ilyen eljárásról lehet tudni, tavaly 37-et, tavalyelőtt 52-t jegyeztek a 2013-as, csaknem 150 után.
A hazai kkv-szektor erősítése kormányzati törekvés is. Legutóbb Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszélt arról, hogy növelni kell a szegmens súlyát a gazdaságban, és szükség van a termelékenységük növelésére is. Mint kifejtette, Magyarországon a hozzáadott érték kicsit több, mint felét az a háromszázaléknyi multinacionális vállalat állítja elő, amely a munkavállalók 25 százalékát foglalkoztatja. A főleg kkv-kból álló maradék 97 százaléknál dolgozik a munkaerő 75 százaléka, de ez a terület a hozzáadott értéknek kevesebb mint a felét állítja elő. Palkovics László alapvető problémának tartja, hogy a helyi cégek kevésbé hatékonyak, mint nemzetközi társaik, és kevés saját fejlesztésű terméket állítanak elő.
Az ország vízfejűsége hangsúlyosan mutatkozik meg a versenyszférában, hiszen a múlt év végén 572 ezer vállalkozást tartott számon a Nemzeti Cégtár, ebből csaknem 60 százaléknyit a központi régióban, azaz Budapesten vagy Pest megyében. Vagyis hiába szűkösek a közép-magyarországi fejlesztési források, a legtöbben továbbra is a fővárosban és vonzáskörzetében próbálnak szerencsét. Pedig nem feltétlenül jár előnyökkel a fejlettség, mivel ugyanis e téren Budapest révén a régió az uniós átlag előtt jár, a szegényebb Pest megyei települések vállalkozásai is korlátozottan jutnak uniós forráshoz a 2014–2020-as ciklusban. A szerény támogatási lehetőségeket tükrözi, hogy eddig összesen 4706 milliárd forint ilyen támogatást fizettek, de ebből csak 72,3 milliárdot a központi régió fejlesztését segítő Versenyképes Közép-Magyarországért operatív programban.
