BUX 44,148.98
+0.04%
BUMIX 3,792.28
+0.86%
CETOP20 1,883.91
+0.83%
OTP 9,520
+1.60%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+0.29%
-0.49%
ZWACK 17,300
+0.29%
0.00%
ANY 1,580
+1.28%
RABA 1,100
-0.45%
-0.47%
-1.09%
0.00%
-1.87%
OPUS 153.8
+1.18%
+0.51%
+2.36%
0.00%
-2.00%
OTT1 149.2
0.00%
+0.91%
MOL 2,954
+0.20%
DELTA 38.55
-2.65%
ALTEO 2,850
+1.42%
0.00%
+3.18%
0.00%
0.00%
-1.57%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
-0.51%
-1.26%
+0.98%
0.00%
+2.78%
+5.83%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
-0.17%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Véget vetnének az iparűzési adónak

Beolvasztaná a társasági adóba a Moklasz elnöke a szakma szerint amúgy is állatorvosi lónak számító iparűzési adót.

„Valamit kezdeni kell az iparűzési adóval” – mondta a Világgazdaságnak Herich György, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének (Moklasz) elnöke. Szerinte az iparűzési adó (ipa) tipikusan az állatorvosi ló esete, amelyről még azt sem lehet tudni, hogy milyen adónemfajtába tartozik. Azt gondolhatná az egyszeri adózó, hogy forgalmi típusú adóról van szó, de közben magyar bírósági döntés van arról, hogy nem olyan adófajta. De jövedelemadó sem lehet, hiszen a veszteséges vállalkozásoknak is kell iparűzési adót fizetniük.

Strasbourgi megállapodás szól arról, hogy az önkormányzatoknak saját adóbevételük kell hogy legyen, ám azt nem határozza meg, milyen mértékű és arányú legyen az adó. Európai viszonylatban jellemzően építmény- és/vagy kommunális adót szednek be az önkormányzatok.

A magyarhoz hasonló iparűzési jellegű adó nagyon kevés országban létezik, és azok az adók sem a bevételt adóztatják, mint nálunk, hanem a nyereségből indul ki az adóalap-számítás

– jelezte Herich György.

Fotó: Shutterstock

Az iparűzési adó esetében ráadásul többszörös adóztatásról is beszélhetünk. A szabályozás nemcsak ugyanazt a szolgáltatást adóztatja meg több lépcsőben, hanem a megelőző vállalkozásoknál megfizetett adót is. További gond, hogy ennek az adónemnek óriási adminisztrációja van. Egy egyszerű gyakorlati esetet véve például,

ha egy vállalkozásnak több településen van telephelye, akkor külön-külön, mindegyik önkormányzatnál kell adóznia, mindegyiknél más lesz az iparűzési adó alapja, sőt az adó mértéke is eltérő lehet – bár a legtöbb településen a maximális, 2 százalékos adókulcsot használják.

Ugyanakkor a szabályok évente, településenként változhatnak. Ráadásul soha nincs lezárt időszak, hiszen önkormányzatonként születhet döntés a korábbi időszak ipa-bevallásainak ellenőrzéséről – és az ellenőrzési elvek, értelmezések és módszerek is eltérők lehetnek –, s további gond, hogy egyik helyi adóhatóság sem köteles elfogadni a másik ellenőrzési eredményét. Az adószakértő megjegyezte: vannak olyan települések, amelyek nem kérnek iparűzési adót, „off­shore” megoldást alkalmazva, így a cégek odatelepülnek, s ha például egy nagy szállító, fuvarozó cég ott létesít telephelyet, az összes gépével, járművével, illetve ott van postacíme, akkor a gépjárműadó 50 százaléka megilleti az önkormányzatot.

A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek