A magyaroknak csak a 35 százaléka menne külföldre dolgozni, míg a globális átlag 57 százalék. Ez a mutató alacsonyabb, mint négy éve, amikor 58 százalék mondta, hogy szívesen költözne külföldre dolgozni. Magyarországon a csökkenés a fiatalok és a magasan képzettek körében is szignifikáns, a fiatalok 45 százaléka menne külföldre, szemben a korábbi 60 százalékkal, míg a magasan képzetteknek most 37 százaléka költözne, ellentétben a 2014-es 65 százalékkal – derül ki a Boston Consulting Group és a Profession.hu Decoding Global Talent 2018 című kutatásából.
A felmérés készítői szerint érdekes eredmény, hogy
a húsz év alattiak mobilitási hajlandósága 66 százalék, ami meghaladja a globális átlagot. A hazai munkaerőpiacra évtizedek óta érezhető hatást gyakorol, hogy a magyar átlagnál (35 százalék) többen mennének külföldre munkát vállalni az IT- és technológiai szektorban dolgozók közül (46 százalék), az üzleti adminisztrációból (44 százalék) és a médiából (43 százalék).
A doktori fokozattal rendelkezők szintén ide tartoznak, közülük 40 százalék költözne külföldre dolgozni.
Egész Kelet-Európában csökkent az elvándorlási szándék, míg 2014-ben még a globális átlagnál nagyobb mértékben terveztek külföldi munkavállalást ebben a régióban.
A tanulmány szerint a változás oka, hogy a kelet-európai országok gazdaságai megerősödtek, és a korábbiaknál sokkal jobb munkalehetőségeket teremtettek az itt élők számára.
Németország lett a második legnépszerűbb desztináció az Egyesült Államok után. Németország nem csupán a teljes népességen belül, hanem a harminc év alattiak között is a második legnépszerűbb célország mind a mester-, mind a doktori fokozattal rendelkezők, valamint a digitális szakemberek körében.
A Brexit ellenére London még mindig az első a városok rangsorában, megelőzve New Yorkot és Berlint is. Ezen városok mellett olyan központok is előreléptek, mint Dubaj, Abu-Dzabi vagy Hongkong, amelyek népszerűsége az elmúlt négy évben szignifikánsan nőtt.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
