Diákokkal töltik be az űrt a vállalkozások

A munkaerőpiacon tapasztalható túlkereslet miatt egyre több lehetőség közül válogathatnak a középiskolások és az egyetemi vagy főiskolai hallgatók. A klasszikusnak számító turizmus és vendéglátás mellett az autóipartól a kereskedelmen át rengeteg állás szól kimondottan nekik. A skála széles: úszómestert, HR-gyakornokot, szoftverfejlesztőt, recepcióst is egyre inkább keresnek. „Hogy ezek közül mely területek és munkák a legkedveltebbek, az teljes mértékben időszakfüggő. Nyáron többnyire a klasszikus kisegítői feladatok vannak előnyben, míg szeptembertől már az irodai és szakmai gyakornoki munkák kerülnek előtérbe – nyilatkozta a Világgazdaság megkeresésére Molnár Gábor, annak az Y Generáció Iskolaszövetkezetnek a projektmenedzsere, amely több száz vállalkozással áll kapcsolatban. Ennek köszönhetően a diákok sokféle munkalehetőségből választhatnak, dolgozhatnak rendszeresen, de akár időszakos jelleggel is.

Persze, mint a felnőttek világában, a diákok esetében is felbukkanhatnak akadályok, például a többszörös túljelentkezés. Ennek hátterében Czimmer Csaba, a MŰISZ Iskolaszövetkezet munkatársa szerint általában a jó bérezés áll, az hozza ugyanis a legtöbb jelentkezőt. „Persze a pénz nem minden” – fűzte hozzá Csillag Balázs a Con-Work Iskolaszövetkezettől. Saját példájukból kiindulva rávilágított, a kiemelkedően magas órabér ugyan túljelentkezést eredményez, főleg most, a nyári időszakban, de ők például dolgoznak olyan szórakozóhellyel, ahová nemcsak bulizni, de a jó hangulat és csapat miatt dolgozni is szívesen mennek a fiatalok.

Kérdés, hogy ez ilyen formában mennyire éri meg, így kitértünk az időbeosztásra. „Szinte minden munkánál rugalmas a munkaidő, hiszen nagyon sokan iskola után mennek az adott helyre dolgozni” – magyarázta Csillag Balázs, hozzátéve, a Con-Worknél ezért nincs is minimális heti vállalandó óraszám, a napi, illetve havi felső korlát pedig a vonatkozó szabályoknak megfelelően alakul. Hasonló hozzáállásról számolt be a MŰISZ is, igaz, náluk már van elvárt munkaidő, amely heti 20-24 óra. „Ezt sok esetben rugalmasan oszthatják be a diákok, alkalmi jellegű feladatok esetén pedig eldönthetik, hogy mely napon szeretnének dolgozni” – tette hozzá Czimmer Csaba. A diákmunkánál a hangsúly tehát a rugalmasságon van. Végül Molnár Gábor elmondta, a diákmunkák esetében mindig nagy hangsúlyt kap a megfelelő rugalmasság, ezt már a cégek is felismerték. „Egyértelmű, hogy egy diák fő állásának a tanulás tekinthető, és emellé keres olyan helyet, ahol akár szakmai tapasztalatot, akár zsebpénzt tud szerezni” – fűzte hozzá. „A legmagasabb órabér a vendéglátás egyes területein, a raktári, valamint az irodai munkáinknál van. Nagyon változó a havi kereset, a diákok fele nyáron is csak heti egy-két napot vállal, a másik felük heti négy-öt napot megy fixen egész évben, így nehéz átlagot mondani” – ezt már Csillag Balázs mondta. A MŰISZ-nél ehhez hozzátették: az elmúlt egy-másfél évben nagyot nőttek a diákok bérigényei, ehhez az iskolaszövetkezeteknek is alkalmazkodniuk kellett. „A partnerek megnövekedett munkaerőigényét csak megfelelő szintű bérezéssel tudjuk kielégíteni, egy-két kivétellel a diákoknak fizetett bruttó órabérek 1000–4000 forint között mozognak, természetesen a munkakör függvényében” – mondta Czimmer Csaba.

Munkavállaláskor nem csupán a diákoknak, de a vállalatoknak is érdemes szem előtt tartaniuk pár nagyon fontos szabályt. A Prohuman – hazánk egyik legnagyobb HR-szolgáltatója – és a vele együttműködő Prodiák szövetkezet néhány pontban összefoglalta ezeket:

1. Diákokat csak iskolaszövetkezet által lehet kedvezményes foglalkoztatási formában alkalmazni.

2. A tanulók 16 éves kortól dolgozhatnak, illetve tanítási szünetben már 15 éves kortól.

3. A diákoknak legalább a mindenkori minimálbért kell fizetni.

4. Kötelező az írásbeli munkaszerződés.

5. A diákok munkaóráit mindig pontosan kell eligazolni, mert az iskolaszövetkezet ennek alapján fizeti ki őket.