Egyszerűbb lesz az enzimek kimutatása

Félidejéhez érkezett a 2016-ban indult és 2019 végéig tartó Formilk projekt, amely több mint 1,2 millió euró kutatási támogatást kapott az EU Marie Sklodowska-Curie programjából, hogy a tejágazatban megkönnyítse, s már a termelőknél lehetővé tegye egyes enzimek kimutatását. Öt ország tíz intézete vesz részt a kutatásban, Magyarországról az MTA Természettudományi Kutatóközpont és a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet (MTKI), a projektet pedig a pozsonyi Comenius Egyetem koordinálja. A résztvevők szerint a projekt méltó folytatása a 2012–2014 között folyó Magyarország–Szlovákia határon átnyúló együttműködési program által finanszírozott Milksens projektnek. A tejtermelésnek az EU-ban különös jelentősége van, hisz minden tagállam élelmiszer-gazdaságának fontos része, s az ágazat a mezőgazdasági termelés körülbelül 15 százalékát teszi ki. A projekt alappilléreinek számító Magyarországon és Szlovákiában is kiemelt jelentőségű a tejvertikum.

A Formilk projekt keretében nagy érzékenységű módszereket (elektrokémiai, akusztikus megoldásokon alapuló bioszenzorok) fejlesztenek, amelyek kifejezetten a tejiparban lennének hasznosak. Jelenleg két enzim, a plazmin és a laktáz kimutatásán, illetve az ezek jelenlétét és aktivitását jelző csúcstechnológiás szenzorok kifejlesztésén dolgoznak. Korábbi kutatások bizonyították, hogy a plazmin enzim mennyisége a tejfeldolgozás során eltérő lehet. A gazdák számára pedig kiváltképp fontos, hogy mérni tudják a tejben található plazmin mennyiségét, mivel az enzim magas értéke hasznos lehet egyes sajtok készítése során, ugyanakkor kedvezőtlen ízhatást is előidézhet hosszú tarolású termékek esetében.

Hasonlóan fontos a laktáztartalom is, melyet laktózmentes termékek előállítására használnak fel. A tej laktóztartalma állandónak tekinthető, de szerepe a modern táplálkozásban megváltozott. „Az elmúlt években a laktózmentes termékek forradalmukat élik, korábban csak a polcok végén, magas áron találhattunk ilyen termékeket, ma viszont nagyon széles a választék belőlük, s az áruk sem kirívó. Szinte az összes hazai gyártó kínál laktózmentes terméket” – emlékeztetett Kocsis Róbert, a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. ügyvezetője. A laktáz fontosságát pedig az jelzi, hogy a tejiparban felhasznált mennyisége az utóbbi években jelentős mértékben megemelkedett.

A projektben fontos feladat a kutatóintézetek és az ipari szereplők közötti tudástranszfer létrehozása – mondta a Világgazdaságnak Kocsis Róbert. Az MTKI Kft.-ben jelenleg is dolgoznak vendégkutatók a projekt keretében, ahogyan a mosonmagyaróvári intézet munkatársai is részt vesznek a külföldi kutatóhelyek munkájában.

A projekt célja olyan, a mindennapokban is alkalmazható, nagy érzékenységű direkt mérőmódszerek kidolgozása, amelyeket a tejtermékek minőségbiztosításának különböző fázisaiban már a termelő gazdaságokban is alkalmazni lehet a különböző enzimek mérésére. A kidolgozott mérési módszerek lehetőséget biztosítanak a plazmin- és a laktózszint szabályozási irányelveinek pontosabb kidolgozására. Ez a fejlesztés segítség lenne a termelőknek, akik hatékonyabban specializálhatnák a termelést a végtermék szerint, ami pedig a fogyasztók érdekeit is szolgálja, mert így szélesebb választékú, stabilabb, illetve jobb minőségű tejtermékekhez juthatnának.

Kocsis Róbert szerint nagy távlatok nyílnak tehát e kutatásokban, hisz az már most látszik, hogy ilyen információkra nagy szükség van a termékpályán. Ezért jó esély mutatkozik arra, hogy az elkészült eszközt pozitívan fogadják majd a tejtermelők és a feldolgozók egyaránt, s számukra is kézzelfogható lesz használatának előnye. Erre minden remény megvan, legalábbis a projekt keretében tartott, a félidős eredményeket bemutató Summer school tapasztalatai szerint, amelyen az egyetemi és akadémiai szakemberek mellett részt vettek különböző gazdasági szereplők, köztük számos magyar tejipari cég képviselője is.