Az előző évben több mint hatvan esetben sértették meg Magyarország légterét – válaszolt a Honvédelmi Minisztérium (HM) kommunikációs osztálya a Világgazdaságnak. Mint írták, az idei első hat hónapban annyi ilyen esetet regisztráltak, mint 2017 májusának végéig. Ennek kapcsán megjegyezték, hogy
az elmúlt két év statisztikái szerint nincs kiugró eltérés a magyar légteret érintő légtérsértések számai között,
a tendencia minden évben hasonlóan alakult. A légtérsértések szoros velejárója a honvédség kecskeméti bázisán állandó készültségben álló Gripen-pár riasztása. Lapunk azon kérdésére, hogy a légtérsértésekkel összefüggésben szolgálatot teljesítő vadászgépek költsége mekkora összeget tesz ki egy évben, a honvédelmi tárca pontos adatot nem árult el, de közölte, hogy „egy-egy riasztáskor több millió forintba kerül egy géppár repülése”. Ebből következik, hogy a tavalyi hatvan eset visszafogott becsléssel is bőven százmillió forintot emészthetett fel.
A légtérsértésnek minősülő történéseken belül több kategóriát is megkülönböztetnek. Az egyik csoport a repülési szabályok megsértése, a másik a repülésbiztonsági szabályok figyelmen kívül hagyása, a harmadik pedig a légtér jogosulatlan igénybevétele. A minisztérium szerint a kihágások szempontjából lényegtelen, hogy azt kereskedelmi vagy nem kereskedelmi forgalmú gépek követik-e el, így arra vonatkozóan nem kaptunk válaszokat, hogy milyen arányban vétkesek a menetrend szerinti járatok, illetve a hobbirepülők.
Mindenesetre a jócskán százmillió forint feletti összegbe kerülő légtérőrzés azért is bosszantóan magas, mert
a légtérsértések a legtöbb esetben nem szándékosan, hanem figyelmetlenség miatt következnek be.
Az ezekre a helyzetekre reagáló Gripen-pár tehát jellemzően megalapozottan ugyan, de feleslegesen száll fel, konkrét veszély ugyanis nem áll fenn.
