Ma eldőlhet az EHEP sorsa

Az alaptőke újabb leszállításáról dönthet mai megismételt rendkívüli közgyűlésén az Első Hazai Energia-portfolió Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (EHEP). Június 15-én a megjelent részvényesek csupán a szavazati jogok 35,75 százalékát képviselték, ezért a közgyűlés határozatképtelen volt. Ám ma a megjelentek számától függetlenül meglesz a határozatképesség.

Legutóbb tavaly decemberben szállították le az alaptőkét, akkor a 363 forintos névértékű részvényeket 224 forintos névértékűekre cserélték. Most az igazgatóság 40 forintos névértéket terjesztett elő. Egy legalább 1 százalékos tulajdonos alternatív javaslatot tett, eszerint a részvényeket egyúttal századolnák is, s így 40 filléres névérték adódna.

Siralmas a társaság tőkehelyzete, hiszen az EHEP egyetlen tevékenysége ma már a portfóliókezelés, s a társaság likviditása tavaly év végére 24 millió forint saját tőkére süllyedt, ami önmagában legfeljebb arra elegendő, hogy elkerüljék a felszámolást, s rendezett körülmények között zárják le a társaság ügyeit. Nem véletlenül terjesztették áprilisban az évi rendes közgyűlés elé a tőzsdei kivezetésre és a végelszámolásra vonatkozó javaslatot. Ezt a megjelent részvényesek egyhangúlag elutasították. Ami praktikusan azt jelentette, hogy a közel 40 százalékot képviselő Dunaújvárosi Vagyonkezelő Zrt. (DVG) képviselője, illetve egy vele együtt szavazó, legalább 1 százalékot képviselő részvényes döntött. Ez teljesen megszokott az EHEP életében.

Bár a Buda-Cash Brókerház vagyonkezelője rendelkezik 32 százaléknyi EHEP-részvénnyel, de még a tulajdonosi megfeleltetésnek is csak többszöri nekifutásra tudtak eleget tenni, ezért évekig a közkézhányadban szerepelt ez a pakett. A közgyűléseken rendre a DVG szavazata dönt. Az alaptőke leszállításával sem oldódik meg a társaság likviditási helyzete, ám erre a végelszámolást áprilisban leszavazó tulajdonosok részéről egyelőre nem érkezett konstruktív javaslat – mondta a Világgazdaságnak Fodor László, az igazgatóság elnöke. Hozzátette: maradt még két további lehetőség. Az egyik, hogy tőkebevonásra kerül sor. A másik, hogy belecsúszik a felszámolásba a társaság. Az is igaz – folytatta –, hogy a tőzsdei jelenlét praktikusan jövő májusig, a következő éves beszámolóig nincs veszélyben. Más kérdés, hogy likvid eszközök hiányában csak vegetál a társaság.

A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható