Ma már Béccsel is felveszi a versenyt Budapest a repülőtéri kereskedelem terén
A légi közlekedésben időről időre tapasztalható bizonytalanságok, például a ciklikus válságok, az ingadozó kerozinárak vagy a politikai eseményekre adott gyors és kiszámíthatatlan reakciók miatt a repülőterek üzemeltetői is igyekeznek több lábon állni. A Budapest Airport esetében ez Hardy Mihály kommunikációs igazgató tájékoztatása szerint azt jelenti, hogy a légi forgalom mellett a teljes bevétel mintegy harmada kereskedelmi jövedelem. A Világgazdaságnak kifejtette: mintegy 18-20 százalék esik a boltok eladásai mellett az éttermekre, bárokra, a fennmaradó részért a parkolási díjak, az üzemanyag-eladások és az ingatlan-bérbeadások felelnek.
Májustól októberig tart a repülőtéri kiskereskedelemben a legerősebb időszak, de az elmúlt években dinamikusan növekvő utasforgalom miatt a többi hónapban sincsenek üresjáratok – mondta a Világgazdaságnak Jankovich Ildikó, a Heinemann üzleteket működtető Magyar Duty-Free Kft. ügyvezetője. Egy utas átlagosan 10 eurót, egy vásárló pedig 34 eurót költ, vagyis minden harmadik-negyedik személy vásárol az utasbiztonsági ellenőrzés és a beszállás között. Két németországi példával élve jelezte, hogy Frankfurtban hasonlók a költések, Kölnben viszont jóval kevesebbet hagynak a kasszákban az utasok. E tekintetben a régióban ma még Prága és Varsó a viszonyítási pont Budapestnek, de Jankovich Ildikó szerint Bécs is utolérhető, legalábbis az elmúlt hat-hét évben a felére csökkent a versenyhátrányuk az osztrák főváros repterével szemben a kiskereskedelmi költések terén.
A vevők 60 százaléka külföldi, 40 százaléka pedig magyar, az ügyvezető szerint jellemzően többet vásárolnak az EU-n kívülre utazók, például az oroszok és az ukránok akár a jelzett átlag két-háromszorosát is elköltik. Ők a prémiumalkohol mellett a parfüm- és kozmetikai termékeket preferálják, de a ruházati cikkek között is a luxusmárkákat részesítik előnyben. Budapesten átlag felett költenek például a kínaiak is, akik gyakran a bőrápolási termékeket keresik. Légitársaságokra lebontva pedig az figyelhető meg, hogy a Qatar Airlines, az Emirates és az Aeroflot közönsége szán a legtöbbet vásárlásra. Mindezek mellett továbbra is számottevő forgalom származik a cigarettaértékesítésből, az utasok gyakran kihasználják a rájuk eső kvótát, mivel Nyugat-Európában vagy éppen Skandináviában jóval drágábban juthatnak csak dohányáruhoz.
Az utazási kiskereskedelem (travel retail) sajátosságaként említette Jankovich Ildikó, hogy a tranzitterületen történő exportértékesítés nem hasonlítható össze a belföldi piaccal. A kis cégek egyre inkább kiszorulnak a versenyből, ezért a piac diverzitása megszűnőben van. A szektort öt nagyvállalat uralja, köztük a Heinemann, hiszen akkora tőkére és szakértelemre van szükség az üzletek és a termékkínálat kialakításán túl a nagy mennyiségű prémiumáru kedvező áron való beszerzéséhez a nemzetközi piacokon, hogy az túl nagy fejtörést okoz a kisebb szereplőknek, a logisztikai kihívásokról nem is beszélve.
A Heinemann hazai leányvállalata tavaly 60,9 millió eurós, azaz 18,9 milliárd forintos árbevételt ért el a nyilvános cégadatok szerint, idén további 4-6 százalékos növekedésben bízik. Mintegy harminc magyar beszállítóval működnek együtt, beszerzési áron hozzájuk kapcsolódik a teljes volumen több mint fele. A magyar termékek magas, 24 százalékos készleten belüli arányára van is igény, hiszen sokan vásárolnak libamájat, szalámit, pálinkát, Unicumot vagy például tokaji bort. Csak Ausztriában és Olaszországban kapnak ekkora figyelmet a klasszikus helyi élelmiszerek.
A szektorra idehaza és globálisan is hatást gyakorolt az orosz rubel vagy az angol font árfolyamának ingadozása, akárcsak a kínai vámszabályok változása, de a Törökországot vagy Tunéziát érintő terrorizmus is megrengette a repülőtéri kiskereskedelem kilátásait – sorolta a nehezítő körülményeket Jankovich Ildikó. Az elmúlt időszakot meghatározó forintgyengülés azonban őket kevéssé érintette, hiszen euróalapon számláznak.
