329 ezer forint az átlagkereset

Idén január–júniusban a bruttó átlagkereset 324 400 forint, a nettó átlagkereset 215 700 forint volt,

mindkettő egyaránt 11,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással.

Júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 329 600 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 341 700 forint volt.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 219 200 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 227 700 forintra becsülhető.

A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 11,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Január–júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 324 400 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 336 900 forint volt.

A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (618 200 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (208 200 forint).

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó kereset 301 800 forint volt.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 215 700 forint volt. 2018-ban a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében tovább emelkedett. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 224 300 forintra becsülhető.

A költségvetési és a nonprofit szféra egyes szervezeteinél dolgozók közül mintegy 80 ezer fő – az adóváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 8400, illetve 7400 forint.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 11,9, a rendszeres bruttó kereset ennél kisebb mértékben, 11,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához hasonlítva.

A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,3 százalékos növekedése mellett a reálkereset 9,4 százalékkal emelkedett.

A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 339 900 forint volt, 11,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,6 százalék volt.

Öt és fél éve töretlen a reálbér-emelkedés Magyarországon

66 hónapja, azaz öt és fél éve töretlenül emelkednek a reálbérek hazánkban: a bruttó keresetek 11,9 százalékkal, a reálbérek ismét kimagasló mértékben, 9,4 százalékkal nőttek az első félévben – jelentette ki a pénzügyminiszter. Varga Mihály hangsúlyozta,

a növekvő béreknek és a munkából élők számának dinamikus bővülésének köszönhetően jelentősen erősödött Magyarországon a lakossági fogyasztás és a pénzügyi megtakarítások összege is.

A pénzügyminiszter elmondta: a bérnövekedést a jövő évi költségvetés is nagymértékben támogatja, hiszen a 2016 novemberében megkötött hatéves bérmegállapodás értelmében tovább csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke, illetve a közszférában is folytatódnak a bérfejlesztések – tette hozzá.

A 66 hónapja emelkedő reálbérek is jól mutatják, hogy Magyarországon egyre jobban megéri dolgozni. 2010 óta a nettó bérek 62 százalékkal emelkedtek Magyarországon – közölte a tárcavezető. Emellett folyamatosan emeli a reálkeresetek növekedési ütemét a közfoglalkoztatotti létszám jelentős csökkenése is, hiszen a versenypiaci bérek – ahova a közfoglalkoztatottak egyre nagyobb számban átmennek – jóval magasabbak.

A bérek kétszámjegyű emelkedése a foglalkoztatottság kimagasló növekedése mellett ment végbe, ami jól mutatja, hogy a magyar gazdaság folyamatosan, kiegyensúlyozottan fejlődik.

A bruttó bérek 324 ezer forintra emelkedtek 2018 első felében, a nettó bérek pedig 216 ezer forintra, a családi adókedvezményt is figyelembe véve utóbbi még magasabbra, 224 ezer forintra. A folyamatosan emelkedő reálbérek az elkövetkezendő időszakban tovább élénkíthetik a hazai fogyasztást is, ami a magyar gazdaság növekedésére is kedvező hatással lehet.

Gyorsuló bérnövekedés

A tavalyi magas bázis miatt az év hátralevő részében lassabb bérdinamikára számítunk, azonban a munkaerőhiány gyorsabb bérnövelést kényszeríthet ki – mondja Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.

A bérköltségek azonban mintegy 1,7 százalékponttal lassabban, megközelítően 9,3 százalékkal emelkedhetnek idén a bérterhek csökkentése miatt, ami az idén várható 8,5-9 százalék körüli nominális GDP növekedés mellett tarthatónak tűnik, sőt, így a nemzetközi összehasonlításban alacsony bérhányad sem nő, tehát nem okozhat versenyképességi problémákat a nemzetgazdaságban.

Mivel a szociális hozzájárulási adó 2022-ig évente további 2-2 százalékponttal csökken, valamint a nominális GDP növekedés a következő években 6,5-7 százalék körül alakulhat,

Az idei várakozásunkkal együtt 2013 óta 42 százalékkal nőhetnek a reálbérek, jövőre 8,5 százalékos bérnövekedés mellett 5,5 százalékkal emelkedhetnek a reálbérek, így 2013-2019 között már 50 százalékos lehet a reálbér növekedés. A fokozódó munkaerőhiány miatt, ami az egész térségre jellemző, akár erősebb is lehet a bérdinamika, így gyorsulhat a hazai – és kelet-közép-európai – bérek felzárkózása a nyugati bérekhez.

Így a belföldre termelő és szolgáltató vállalkozások árbevételének gyors növekedése is folytatódhat, ami a létszám növelése nélkül növelheti az egy alkalmazottra jutó árbevételt, egyúttal a termelékenységet és a hatékonyságot.