Az idei első fél évben 13,4 százalékkal bővültek a beruházások az előző év azonos időszakához képest – jelentette a KSH. Ez azt jelenti, hogy januártól júniusig összesen 3113 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg Magyarországon. A pozitív folyamat lendületét mutatja, hogy 2018 első negyedévéhez képest 4,2 százalékos volt a második negyedéves növekedés, 1852 milliárd forint értékű összberuházás történt, ami éves alapon 15,3 százalékos bővülés.
A Pénzügyminisztérium közlése szerint
A beruházások második negyedéves bővülésében nagy szerepet játszott, hogy 15 százalékkal nőttek az építési beruházások éves összehasonlításban. A gépberuházások éves összevetésben 16 százalékkal emelkedtek, a szálláshely-vendéglátás pedig 21 százalékos pluszt hozott. Erős időszakon van túl az építőipar is, amelyben 29 százalékkal nőttek a beruházások.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az adatok kapcsán azt emelte ki, hogy számos beruházás befejezése felfelé módosította a tavalyi eredményeket, ezért a korábban közölt 16,7 százalék helyett 23,3 százalékkal nőtt a beruházások volumene 2017-ben. Szerinte nem lenne meglepő, ha a tavalyi GDP-adatokat is felfelé módosítaná a statisztikai hivatal. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az államhoz kötődő beruházások meghatározó szerepet játszottak a nemzetgazdaság egészére jellemző növekedésben. Az összberuházások hatoda költségvetési szervekhez köthető, amelyek 44 százalékkal több fejlesztést valósítottak meg az idén az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
A következő időszak nagy fejlesztései – mint a 700 milliárdos Egészséges Budapest program vagy a Liget-projekt és a Modern városok program – tovább mélyítik az állami jelenlétet. A versenyszektor szempontjából jó hír, hogy a legalább ötven főt foglalkoztató vállalkozások körében tizedével emelkedtek a beruházások.
Suppan Gergely szerint a következő negyedévek során várható a lakás- és irodaátadási hullám felfutása, vagyis az ágazat továbbra is kiemelkedően teljesíthet. Ellenben az újlakás-építések kedvezményes áfájának várható megszűnése miatt kevesebb építkezés indulhat. A feldolgozóipar felfutása is tartós maradhat, a következő években pedig mintegy 4000 milliárd forintnyi forrás jut közúti és vasúti fejlesztésekre. A mezőgazdaságban néhány százalékos visszaesés látszik, de a jövőben a munkaerőhiány miatt szükséges precíziós gazdálkodásra való áttérés beruházási igénye fűtheti a fejlesztéseket.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
