Folytatódik az ingatlanpiaci áremelkedés
Tovább emelkedtek a lakásárak az idei első negyedévben, nominálisan 5,4 százalékkal, reálértéken pedig 4,8 százalékkal drágultak az ingatlanok a tavalyi utolsó negyedévhez képest – derül ki a jegybank lakásárindexéből. Az emelkedés üteme jelentősen erősebb a 2017 utolsó negyedévinél, különösen a reálértéken számolt adat növekedése gyorsult. Éves alapon számítva még inkább szembetűnő az áremelkedés, nominálisan 15,4 százalékkal, míg reálértéken 13,2 százalékkal nőttek a lakásárak 2017 első negyedévéhez képest.
Valamennyi településtípus esetében erősödött a hazai lakásárak negyedéves növekedési üteme az előző időszakhoz képest 2018 első negyedévében. Az országos átlagnál Budapesten számottevően magasabb drágulási ütemet figyelhettünk meg, 5,6 százalékkal kellett többet adni a lakásokért, ez a dinamika kissé erősebb a korábban megfigyelteknél. A fővárosban éves szinten 16,6 százalékkal emelkedtek az árak, ami szintén gyorsabb drágulást jelez az országos átlagnál. Mostanra már a vidéki városokban is Budapesthez hasonló a lakásárak dinamikája: 5,5 százalékos volt a negyedéves alapú növekedés. Az éves alapon számított adat viszont alulmúlta az országos átlagot – igaz, az előző negyedévinél magasabb volt –, és 14,8 százalékos emelkedést mutatott. A községekben sem volt sokkal lassabb a drágulás üteme, 5,1 százalékkal kerültek többe az ingatlanok tavaly év végéhez képest, ami 2017 utolsó negyedévéhez viszonyítva erősebb emelkedés, de elmarad az országos átlagtól. Az éves ütem kicsit lassult a kistelepüléseken, ám még így is 15,6 százalékkal drágultak a helyi ingatlanok.
A 2018 első három hónapjában tapasztalt, az előző negyedévinél fokozottabb negyedéves lakásár-dinamika az ország minden régiójában megfigyelhető volt. A vizsgált időszakban az egyes régiók városai között a legnagyobb emelkedés a dél-dunántúliaknál volt tapasztalható, ahol a lakásárak egy negyedév alatt 10,2 százalékkal növekedtek. Ezt követték a dél-alföldi és a közép-dunántúli (egyaránt 6,2-6,2 százalék), majd az észak-magyarországi (4,7 százalék) és az észak-alföldi (4,6 százalék) városok. Éves alapon is a dél-dunántúli városok mutatták a legerősebb dinamikát az első negyedévben (18,8 százalék), amelyet a közép-dunántúliak követtek (16,6 százalék). A növekedési ütem mindkét régióban meghaladta az évi országos lakásárdrágulás átlagos mértékét.
A hosszú távú trendeket vizsgálva azt láthatjuk, hogy 43 százalékkal kellett többet fizetni az ingatlanokért 2018 első negyedévében, mint 2010 elején, reálértéken pedig 22 százalékkal érnek többet a lakások. Míg az előző negyedévhez képest, sőt az előző esztendőhöz viszonyítva sem láthattuk a dinamika jelentős eltérését településszerkezet szerint, addig a hosszú kitekintésben már merőben más a helyzet. 2010 elejéhez mérten Budapesten 92 százalékkal kérnek többet a lakásokért, ami az országos áremelkedés több mint duplája. Ehhez képest a vidéki városokban csupán 32 százalékkal emelkedett a lakások értéke, ami azt jelenti, hogy nyolc év alatt közel háromszor nagyobb dinamikát mutatott a fővárosi ingatlanpiac, mint a kisebb városoké. Külön érdekesség, hogy a közép-magyarországi régiót leszámítva gazdaságilag legdinamikusabban fejlődő Nyugat-Dunántúlon is csak az átlagnál valamivel magasabb, 48 százalékos drágulást mértek. Bár a községek az utóbbi időben felzárkózóban vannak a városok dinamikájához, nyolc év alatt alig 11 százalékkal emelkedtek a kistelepülések ingatlanárai.
