Meg kell nyerni az ezüstgenerációt

A z idősek arányának növekedése a bevásárlóközpontok üzemeltetőit arra ösztönözheti, hogy az idősebb generáció számára is vonzóvá váljanak, akárcsak az aktív keresők, a fiatal- és a középkorúak, valamint a gyermekesek számára. A KSH budapesti bevásárlóközpontokra fókuszáló kiadványában megjelent elemzés szerint egyelőre éppen a jövőben fontos korosztályok képviselőinek többsége hiányzik a plázákból: Magyarországon az 55 év felettiek 63 százaléka sohasem vásárol bevásárlóközpontban, de a 14 év felettiek 39 százaléka sem, ami csaknem a kétszerese az EU-ban mért aránynak. A bevásárlóközpontok vesztesek lesznek, ha nem tudnak alkalmazkodni az elöregedő társadalom igényeihez, és megnyerni az úgynevezett ezüstgenerációt. A kiskereskedelem átalakulása, a potenciális vásárlóközönség korosodása jelentette problémák Európa fejlett jóléti országait sem kerülik el. A más országokban már megjelent idősmarketing azonban Magyarországon még kezdetleges.

Országosan és a népesség egészére jellemző, hogy a kisgyermekes családokban a nők vásárolnak gyakrabban. A bevásárlóközpontok azonban kedveltebb célpontok a férfiak számára, akik évente átlagosan 13 alkalommal keresik fel őket, míg a nők csak tízszer. A 15–34 évesek évente átlagosan 18-szor, az 55 év felettiek viszont csupán ötször mennek plázákba. Egy jól eltalált stratégiával azonban a bevásárlóközpontok akár meg is erősíthetik pozícióikat. Ehhez elengedhetetlennek tűnik a fókuszváltás. A mai bevásárlóközpontok jellemzően a fiatal vevőkre koncentrálnak – figyelmeztetnek a kutatók –, holott a nagyobb nyugdíjból élők mindenütt szívesen költenek utazásra, kultúrára, kis háziállatokra, gyógyszerre, szemüvegre, kertészkedésre és ajándéktárgyakra is. Őket kell tehát a sikerre törő bevásárlóközpontoknak megnyerniük.

Már 2014-ben a nyugdíjasok adták a magyarországi háztartások 31 százalékát a KSH közlése szerint, az egy főre jutó személyes célú kiadásaik pedig már előtte is meghaladták az országos átlagot, a fogyasztási szerkezetük pedig markánsan eltért az országos átlagtól. A legnagyobb az eltérés az egészséggel kapcsolatos kiadásokban, a nyugdíjasok erre az országos átlag több mint kétszeresét fordítják. De például lakberendezésre, élelmiszerre, valamint élvezeti szerekre is szignifikánsan többet költenek a fiataloknál, és közösségi élménynek tekintik a vásárlást, ami iránymutató lehet a tervezéshez.

Vegyes korkörkép

A budai oldal I., II., XI. és XII. kerülete a főváros leginkább idősödő területei, néhol akár a teljes népesség 40 százalékát is meghaladja a 60 évesek és idősebbek aránya. A pesti oldal összességében fiatalabb korstruktúrájú, az idősek aránya az V., XIV. és XIX. kerületben a legmagasabb – közli a KSH.

A nyugdíjasok adták a háztartások

31

százalékát 2014-ben is