Nem fogadnak a Fitch pozitív lépésére
Augusztus közepéhez képest most jóval kisebb várakozás övezi a pénteki államadós-besorolási felülvizsgálatot: a szakemberek igen kevés reményt fűznek ahhoz, hogy épp a Fitch Ratings emeli meg idei második minősítésekor hazánk BBB– besorolását. A lépés azért lenne meglepő, mert épp a Fitch volt az a három nagy hitelminősítő közül, amely utoljára, tavaly novemberben emelte befektetésre ajánlott kategóriába a magyar államadós-besorálás mértékét. Meglepetések persze lehetnek, de a hitelminősítők malmai rendszerint lassan őrölnek, egyéves ciklusban csak rendkívül ritkán lépnek – mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Szintén az eltelt idő rövidsége miatt nem vár módosítást a hét végétől Németh Dávid, a K&H vezető közgazdásza sem, aki szerint érdemi változás sem a felminősítéstől, sem annak elmaradásától nem várható rövid távon a piacon.
A szakember mindezt azzal támasztja alá, hogy a piaci hozamszintek árazása az elmúlt évek likviditásbőségének köszönhetően olyan mértékben összecsúszott, hogy nincs érdemi eltérés az egyes befektetésre ajánlott tagállamok állampapír-kibocsátásainak hozamszintjei között. Az persze későbbi veszélyként fennállhat, hogy a forráskivonás felerősödése esetén a rosszabb minősítési szinten álló országból hamarabb kezdenek el vándorolni a pénzek, ám Németh szerint az érintett piaci szereplőknek megvannak a saját modelljeik is, így nem minden esetben követik a hitelminősítői döntéseket. Ezt hangsúlyozta Török Zoltán is, aki arra emlékeztetett, hogy a piac általában átlátja egy-egy ország sérülékenységét. Márpedig ebben a tekintetben Magyarországnak nehéz ledolgoznia több évtizedes hátrányát, a GDP arányában magas adósságszintet, ami ráadásul csak nagyon lassan tud olvadni még sikeres gazdaságpolitika esetén is. A fenti rosszabb pozíciónk köszönt vissza Török szerint az elmúlt hetekben, amikor a forint a régió több devizájához képest komolyabban gyengült a pénzpiacon, illetve a kötvénypiacon is magasabb volt a hozamemelkedés – ám ezek mértéke nem volt jelentős.
A bankközi kölcsönök esetében szintén árazási kérdés a hitelminősítés, de a K&H elemzője szerint a minősítés változásának a reálgazdaság szempontjából sincs most különleges jelentősége: a hazai bankok zöme rengeteg forráson ül, nincs különösebben szüksége anyabanki vagy épp külső források bevonására még az erősödő hitelezés finanszírozásához sem.
A Raiffeisen elemzője szerint, ha a várakozásoknak megfelelően marad is a magyar adósságbesorolás a Fitchnél, az irány egyértelműen a javítás felé hat – még akkor is, ha júniusban a Moody’s, és másfél hete az S&P kihagyta a lehetőséget, hogy javítson a magyar besoroláson. Mindezt annak ellenére, hogy mindketten a felminősítés lehetőségére utaló pozitív kilátást tartanak nyilván BBB–, illetve Baa3 besorolásukhoz. A problémát az jelenti, hogy az idén utoljára jelentő Moody’s az egyetlen, amely továbbra is stabil kilátással illette a magyar Baa3 besorolást. Nem felejthető el az sem, hogy épp a Moody’s az, amely a legrégebben, 2016. november 4. óta ajánlja befektetésre Magyarországot. Hazánk november 23-án szerepel ismét a Moody’s vizsgálati menetrendjében.
