Százmilliós hektárár, eltűnő szőlők

A Balaton-felvidéken eltűnőben vannak a szőlők, ezért a Balatoni Kör, a Csopaki Kódex eredetvédelmi kezdeményezés tagjai és a Rizling Generáció nevű egyesület egyeztetést kezdeményezett Nagy István agrárminiszterrel, aki nyitott a találkozóra – mondta a Világgazdaságnak Jásdi István csopaki borász. A balatoni borászokat különösen aggasztja, hogy bár ez a probléma jó ideje ismert, a hatóságok – a földhivatal, az önkormányzatok és a hegyközségek – szemet hunynak afelett, hogy gazdaságinak nyilvánított épületeket húznak fel sorra anélkül, hogy azokban gazdasági tevékenység folyna, a felvásárolt szőlőterületeken valójában nyaralók épülnek, a szőlészet és borászat pedig elhal.

Csopakon van olyan szőlő Jásdi István szerint, amelyet 100 millió forintos hektáráron árulnak, csupán mert jó a kilátás. A borász úgy véli, egyértelmű, hogy nem a termény ára határozza meg az értéket, hanem egy olyan panoráma, amely egy gazdasági épületnél nyilvánvalóan nem jelent többletértéket. Az is súlyosbítja a helyzetet, hogy az extrém árak miatt a helyi, mezőgazdaságból, szőlőből élő gazdálkodók számára így reménytelenné válik, hogy bővítsék területeiket. Mint emlékezetes, a Balaton-felvidéki borászok korábban teljes építési tilalom bevezetését kérték, mert úgy látták, csak így lehet megakadályozni a szőlőterületek felvásárlását és csökkenését. Márpedig mindez megdöbbentő ütemben zajlik: Badacsonyban az elmúlt 12 évben 40 százalékkal csökkent azon területek nagysága, amelyen szüreteltek, a Balatonfüred-Csopaki borvidéken pedig 30 százalékos a visszaesés.

Mindez annak ellenére történt, hogy a szőlőtelepítés uniós támogatást kapott, illetve jelenleg is pályázható tevékenység. Csakhogy a források nagy része nem az értékes területekre, hanem elsősorban az Alföldre ment – olyan területekre is, amelyeken a fagyzugosság miatt korábban nem ajánlották a szőlőtermelést –, és bár a Balaton környékén is volt növekedés, de ez a régión belül a kevésbé értékes, nem a tóra néző dél-balatoni területeken volt.

Jásdi István szerint ugyanakkor érdemes alkalmazkodni az élethez, s ha van olyan terület, ahol egy kastélyszerű nyaraló számára valakinek 100 millió forintot is megér egy hektár, akkor írják elő például azt, hogy legyen kötelező négy hektárt megvásárolnia a balatoni panorámára vágyó tehetős vevőnek. Az építkezés után megmaradó 3,5 hektárt pedig művelje, vagy műveltesse, ami neki is jól jön, mert nem a szomszéd fabódéja lesz a háza körül, hanem szőlő, és nem illegálisan lakik majd egy gazdasági épületben.

Korai érés, jó 2018-as évjárat

A tavalyival azonos mennyiségű, 450 ezer tonna szőlőtermés várható, amelynek a minősége kiváló, így az évjárat is az lehet – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának prognózisa is hasonló, a szőlész-borász önkormányzat a 2017-essel megegyező, 2,8 millió hektoliter bortermést vár. A márciusi tél és a korai meleg miatt speciális az idei évjárat; május végére már soha nem látott fejlettségi szintet ért el a szőlő a vegetációban, és ezt a tempót azóta is tartja, két-három héttel jár előbbre a szokásosnál – mondta Jásdi István. A szőlő egészséges, a borász jó mennyiséget és minőséget adó szép szüretet vár, amelyet Csopakon a jövő héten kezdenek a cserszegi fűszeressel és a szürkebarátként ismert Pinod gris-vel, míg a Balaton-felvidék fő fajtája, az olaszrizling szüretéig még van másfél hónap. Jásdi szerint az elmúlt napok kánikulája sem okoz minőségromlást, mert a korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a szőlő képes alkalmazkodni: a legsúlyosabb kánikulai napokon megállt a vegetációban, és nem égette a tartalékait, majd amikor egy kis eső esett, beindult.