– mondta a Világgazdaságnak a Raiffeisen Bank vezető elemzője, akit a Magyar Nemzeti Bank kedden bejelentett programja kapcsán kérdeztünk. Török Zoltán szerint a jegybank által korábban kitűzött, évente 10 százalékos vállalati hitelezési bővülésnek a fenntartásában lehet támasz az NHP fix, ugyanis 15 százalék körüli az állománynövekedés üteme.
Samu János, a Concorde elemzője arra hívta fel a figyelmünket, hogy a 10 százalékos hitelezésbővülés jó eséllyel az új jegybanki program nélkül is meglenne. Az NHP fix célja nem a volumen emelése, hanem a kiszámíthatóság növelése, ezek a kölcsönök ugyanis teljes futamidőre (három és tíz év között) rögzített kamatozásúak. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportvezetője lapunk kérdésére ezt azzal egészítette ki, hogy
nem a hitelezés élénkítése a cél, hanem az egészségesebb hitelállományi szerkezet kialakítása, a fixált kamatozású termékek arányának növelése.
Az NHP fix bevezetésével nem nő a piacon lévő pénzmennyiség, mivel a megjelenő pluszlikviditást az MNB a preferenciális betéttel sterilizálja. A Századvég szakértője hozzátette: a hitelezés legfeljebb másodlagos hatásként, néhány százalékkal bővülhet emiatt.
A maximálisan 2,5 százalékos kamatszint igen vonzó lehet a cégeknek a következő évek várhatóan emelkedő kamatkörnyezetében, és arra ösztönözheti a kkv-kat, hogy az NHP fixszel kezdjenek beruházásokba – mondta Török Zoltán. A két számjegyű hitelbővülés azonban csak másodlagos jegybanki cél. Török Zoltán szerint, mivel az európai gazdasági ciklus lefelé mutat a következő években – és ez kicsi, nyitott gazdaságként a magyar növekedési kilátásokat is befolyásolja –, a hitelprogram abban lehet a magyar gazdaság támasza, hogy a GDP-bővülés dinamizmusvesztését mérsékli.
A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható