Fenntarthatósággal kerülhető el a válság

Magyarországot mélyebben érintette a tíz évvel ezelőtti válság, mint térségbeli versenytársainkat. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára szerint mindez arra vezethető vissza, hogy az országnak GDP-arányosan 114 százalékos külső tartozása volt, amikor elérte a 2008-as krízis. Az elmúlt években – 2012 óta – a költségvetési hiányt 3 százalék alatt tartják, következésképp folyamatosan csökkent az államadósság (és annak kamatai). Az államtitkár egy szakmai konferencián azt mondta, 2030-ra szeretnék elérni, hogy az európai országok top 5-ös élmezőnyébe kerüljön Magyarország az élhetőség szempontjából. Ezt három célon keresztül szeretnék elérni: legyenek erős magyar vállalkozások, amelyek a hozzáadott érték termelését is helyben képzelik el, legyenek stabil munkahelyek, és növekedjenek a bérek. György László úgy véli, hogy az élelmiszer-, a kreatív-, az egészség- és az építőiparra kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni, bennük látja a legnagyobb növekedési potenciált.

Fenntarthatósági szempontból mindenképp át kell gondolni a magyar gazdaság és a külföldi cégek kapcsolatát Csath Magdolna, a Szent István Egyetem emeritus professzora, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóprofesszorra szerint. A multiknak nagyon kedvező a 9 százalékos adószint, de az állam csak a bevételeiből tudja finanszírozni a kiadásait, s nem biztos, hogy ez az adórendszer hosszú távon szolgálja a fenntarthatóságot. Arra is rávilágított, hogy a gazdasági növekedéshez nagyban hozzájárulnak a multik, ugyanakkor a GDP 15 százalékát teszi ki a tulajdonosi jogon hazautalt profit. Újabb válságot hozhat, hogy csupán a gazdasági növekedés a fő szempont, ráadásul a társadalmon belüli pénzügyi és területi egyenlőtlenségek is szerepet játszhatnak. A válságálló képesség fontos jellemző, amelyhez szükség van hosszabb értékláncokra, diverzifikáltabb gazdasági szerkezetre, s a társadalmi harmónia is fenntarthatósági tényező. Csath Magdolna szerint paradigmaváltásra lenne szükség. A mennyiségiről a minőségi értékszemléletre, az egysíkú gondolkodásról a rendszerszemléletre, továbbá a haszonmaximalizálásról a hosszú távú gondolkodásra kellene áttérni.

Magyarországon

a GDP

15

százalékát teszi ki

a hazautalt profit