Jövőre javulhatnak a fiskális mutatók
Az idén 4,4 százalékkal, jövőre pedig 3,2 százalékkal emelkedhet a magyar gazdaság teljesítménye – mondta Várhegyi Éva, a Pénzügykutató tudományos tanácsadója az intézet előrejelzését bemutató sajtótájékoztatón. A 2018-as bővülés zömét a termelékenység emelkedése adhatja. A teljesítményt kínálati oldalon a szolgáltatások, a keresletin a fogyasztás és az uniós forrásokon alapuló beruházások hajthatják, de a külkereskedelem fékezheti. Jövőre rendeződhetnek a fiskális adatok, az adósságráta 70,5 százalékra, a deficit 2 százalékra csökkenhet. Az infláció a 3 százalékos cél körül alakul: idén 2,9, jövőre pedig 3,3 százalék lehet.
A beruházások továbbra is magas szinten maradhatnak. Idén 17,2 százalékkal, míg jövőre 9 százalékkal bővülhet a bruttó állóeszköz-felhalmozás. A Világgazdaság kérdésére a Pénzügykutató szakértője kifejtette: bár 2019-ben sokkal kisebb ütemben nőhetnek a beruházások, aránylag így is magasak lesznek az uniós fejlesztések a lakásépítések elhúzódásának és a jól menő mezőgazdasági beruházásoknak köszönhetően. Az elemzőintézet munkatársa hozzátette: a 2004-es uniós csatlakozásunk bázisán mérve viszont nem állunk túl jól a régiós országokhoz képest. Míg Magyarországon azóta 14,3 százalékkal emelkedett a fejlesztésekre költött összeg, addig Csehországban több mint 30, Lengyelországban pedig bő 80 százalékkal.
A jövő évi költségvetés szerkezete ellentmond annak, hogy versenyképességi fordulat jöhet, mert ehhez jóval többet kellene fordítani a humán erőforrások fejlesztésére – fejtette ki lapunk gazdaságszerkezettel kapcsolatos kérdésére Várhegyi Éva. Ha lesz versenyképességi csomag, annak hatása a jövő évi gazdasági növekedésben még várhatóan nem érződik majd, mert ezek az intézkedések hosszú távon emelhetik a GDP-t.
A foglalkoztatottak 10 százalékának megfelelő számú magyar állampolgár dolgozik külföldön, ez okozza a hazai munkaerőhiányt is – mondta Polgár Miklós, a Pénzügykutató gazdasági igazgatója. Egy orvos számára a munkaerőpiac egész Európát jelenti, míg egy magyartanárnak csak Magyarországot. Ennek megfelelően kizárólag bizonyos szakmáknál jelentkezik a munkaerő-elszívás. A bér sokszor csak látszólag nő a minimálbér-emelések miatt, hisz nemritkán csupán a szürkefoglalkoztatottság fehéredik. A közszféra bértáblája már egy évtizede nem változott, ezért rosszul használható. Az intézet gazdasági vezetőjének példája szerint a gyakorlatban a háromévente kötelező feljebb sorolással párhuzamosan a kiegészítő juttatások csökkennek, így a hónap végén ugyanaz az összeg érkezik meg a közalkalmazott bankszámlájára. Polgár Miklós szerint, ha csak július 1-jétől csökkennek a járulékok – a hatéves bérmegállapodás alapján –, a minimálbért is két lépcsőben lehetne emelni.
