A svéd korona 0,6 százalékkal erősödött az euróval szemben a hírre, hogy a vasárnapi választás előzetes eredménye szerint a vártnál kevésbé jól szerepelt a bevándorlásellenes Svéd Demokraták (SD) párt, amely ugyan a harmadik helyen végzett a szavazatok 17,6 százalékának a megszerzésével, de elmaradt a jósolt 20 százaléktól.
Azt még nem lehet tudni, ki alakíthatja meg a következő kormányt, mert a kormányzó baloldali koalíció 40,3, az ellenzéki jobbközép választási szövetség pedig 40,6 százalékot szerzett, ami olyan kis különbség, hogy még változhat a végeredmény, amelyet várhatóan szerdán hoznak nyilvánosságra.
Ám bárki kerüljön is ki győztesen, kisebbségből kell súlyos gazdasági problémákkal szembenéznie.
A Bloomberg elemzése szerint ezek közül az első a recessziós kockázat. A gazdaság ugyan az egymást követő húsz negyedévben növekedett – a júniusban zárult három hónapban például a 0,5 százalékos elemzői várakozásokkal szemben 1 százalékkal –, a kilátások azonban már nem ilyen rózsásak. A Reuters előrejelzése szerint jövőre Norvégia már megelőzi Svédországot a GDP-bővülés ütemét illetően a skandináv „különversenyben”, amire több mint fél évtizede nem volt példa.
Norvégia és Svédország sok szempontból a ciklus különböző szakaszánál tart. Norvégia felfelé ívelő pályára lépett egy gyenge időszak után, míg Svédország gyengül, mivel főbb exportpiacai veszítenek a lendületből
– mondta ezzel kapcsolatban Erik Bruce, a Nordea Markets közgazdásza.
Az előrejelzések szerint a svéd gazdaság idén 2,6, jövőre viszont már csak 2 százalékkal fog bővülni, ami 2013 óta a legalacsonyabb szint. A legnagyobb és legbefolyásosabb svéd munkaadói szervezet, a Svéd Vállalkozók Szövetsége is attól tart, hogy a gazdaság teljesítőképessége elért a csúcsra, és a kormánynak sürgősen lépéseket kell tennie a versenyképesség erősítéséért és elegendő képzett munkaerő biztosításáért.
Ez utóbbi egyébként áttételesen – a bevándorlásra lefordítva – a kampány egyik fő kérdése volt. Svédország az elmúlt öt évben mintegy 600 ezer, csak 2015-ben 163 ezer menekültet és bevándorlót fogadott be – a lakosság arányában a legtöbbet az európai országok közül, ami súlyosan megterhelte a szociális ellátórendszert. A gazdasága szempontjából azonban talán még ennél is fontosabb, hogy
az újonnan érkezetteknek csak mintegy fele rendelkezik legalább középszintű iskolai végzettséggel, ami Svédországban a szakmunkásképzés alapfeltétele.
A munkahelyeknek az 5 százaléka tölthető be képzettség nélkül, de alapszintű nyelvtudás még ilyen esetekben is szükséges. Vagyis az újonnan érkezettek nem képesek belépni a munkaerőpiacra, az adójukkal hozzájárulni az öregedő népesség és a jóléti rendszer fenntartásához.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja
