Módosulhat a kollégiumfejlesztési csomag

Az eredeti cél nyolcezer új kollégiumi férőhely létrehozása és négyezer megszüntetése volt, a kapacitás 8 százalékkal való bővítése. A programalkotók a fővárosi és vidéki nagyvárosi egyetemekre koncentráltak, ahol évek óta küzdenek a hallgatói túljelentkezéssel. Az ezt és a helyenként balkáni körülményeket felszámolni hivatott kollégiumfejlesztési programot 2016 decemberében Balog Zoltán, az emberi erőforrások akkori minisztere úgy harangozta be, hogy gyakorlatilag beindult, a fejlesztések és a PPP-konstrukciók kiváltása elkezdődött. A Világgazdaság megkeresésére az Emberi Erőforrások Minisztériumának sajtóosztálya azt közölte, hogy az elmúlt három évben 15 projekt kiváltása történt meg 36,392 milliárd forint értékben, de a fennmaradókról sem tett le a kabinet. A PPP-projektek finanszírozása évről évre nagy feladatot ró az intézményekre, a terhek csökkentéséről egy 2015. májusi kormányhatározat rendelkezik.

Ezzel párhuzamosan több egyedi kollégiumfejlesztési konstrukció van folyamatban, amelyek az Emmi tájékoztatása szerint illeszkednek az eredeti, csaknem 200 milliárdos fejlesztési stratégiához. Így az Eötvös Loránd Tudományegyetemen egy 828 fős, a Budapesti Corvinus Egyetemen egy 250 fős kollégium fejlesztése zajlik, amelyeket 500-500 millió forinttal támogatott az állam. A tárcától kapott példák között nem szerepel az Óbudai Egyetem Kandó-kollégiumának felújítása, amely szintén egy kiváltott PPP-konstrukció lezárása után tavaly kezdődött, 3,4 milliárd forintos beruházás. A 400 férőhelyes épület felújítása a tanévkezdésre készült el. Emellett a Modern városok program keretében 1,246 milliárd forintot szánnak a Pécsi Tudományegyetem 403 férőhelyes Balassa, illetve 100 férőhelyes Damjanich utcai kollégiumára.

A Budapestet érintő Déli városkapu fejlesztési program legfontosabb eleme az első ütemben 8500 férőhellyel megépülő Diákváros, ahol a második ütemben 12 ezerre bővül a kapacitás. A nemzetközi tervpályázatot júliusban írták ki, az előminősítés már zajlik, nyertest decemberben hirdetnek. Neves magyar alkotógárdák mellett világhírű külföldi tervezőcsapatok is jelezték részvételi szándékukat – tudtuk meg. Az új városnegyed első ütemének első szakasza, 3500-4000 férőhellyel 2023–24-re készülhet el.

Országszerte 54,5 ezer férőhelyet biztosítanak a diákszállók, ebből 44,4 ezer van állami felsőoktatási intézmények kezelésében. Tavaly a hivatalos adatok szerint 40 238 hallgató lakott kollégiumokban. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke, Gulyás Tibor kérdésünkre kifejtette: a kollégiumi túljelentkezés mértéke változó, jellemzően 5–30 százalék közötti, helyenként azonban kétszeres vagy nagyobb arányokat tükröz. Budapesten sokan már be sem nyújtják a pályázatot, mert esélytelennek tartják, hogy bekerüljenek. Holott olyan létesítmények is vannak, amelyek feltöltésével gond van, ezek torzítóan hathatnak az összképre. A stratégia felülvizsgálata a felemás vidéki helyzet miatt elengedhetetlen, egyes helyeken az átlagértékek eltakarják, hogy nagyobb kapacitásra van szükség. Eközben a budapesti problémákra megfelelő válasz a Diákváros.

Minőségi kérdés is

A szolgáltatások fejlesztése is fontos, a HÖOK 2016-ban teljeskörűen felmérte a diákszállókat. Eszerint a kollégiumi szobák 39 százalékához közös fürdőszoba tartozik, minden tizedik diáknak nincs íróasztala, 25 százalékuk nem jut ingyenes internethez, ugyanennyien csak kábeles világháló-csatlakozáshoz férnek hozzá. Végletesen leromlott a teljes kollégiumi szobaállomány 50 százaléka.