Kevés az intenzív gesztenyeültetvény

Annak ellenére, hogy a világ gesztenyetermelése az elmúlt harminc évben megnégyszereződött, a friss gesztenye kiskereskedelmi ára a duplájára – 3,5 euróról 7 euróra – emelkedett – mondta a Világgazdaságnak Láng Attila, az egyetlen magyarországi szelídgesztenye-faiskola tulajdonosa. Ez egyértelműen a fogyasztói igények növekedése miatt következett be, a gesztenye beltartalma ugyanis nagyon értékes. Amíg azonban a világon növekedett a termelés, Magyarországon háromezer tonnáról körülbelül a tizedére esett. A világtermelés is átalakult, harminc éve Európa és Ázsia körülbelül fele-fele arányban adta a gesztenyetermést, mára viszont Európa csak a tizedét termeli.

A növekvő kereslet és a magyarországi adottságok miatt is elmondható, hogy a szelídgesztenye perspektivikus termék lehetne. Egy intenzív ültetvény telepítési költsége 1,5-1,8 millió forint hektáronként, miközben az intenzív almásoké ennek a tízszerese is lehet – mondta Láng Attila. Tapasztalatai szerint egy tízéves ültetvény megfelelő tápanyag-utánpótlással és öntözéssel hektáronként 4 tonnát is teremhet, egy 16-18 éves ültetvény pedig akár 6-8 tonnát is.

A szelídgesztenye jellemzően októberben érik, az ültetvények területe mindössze 215,5 hektár, ezek elsősorban a nyugat-dunántúli megyékben vannak – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A köztestület szakértői szerint növeli a gesztenyetermesztés kockázatát az utóbbi másfél évtizedben terjedő, kéregelhalás nevű gombás betegség és a szelídgesztenye-gubacsdarázs.

Láng Attila szerint nehezíti a védekezést, hogy az 1950-es és 1960-as években telepített, azóta részben elpusztult, elhagyott ültetvények fertőző gócot jelentenek. A hibrideket ugyanakkor nem veszélyezteti a kéregelhalás, míg a gubacsdarázs ellen természetes ellensége, egy fürkészdarázsfaj betelepítésével lehetne védekezni. A NAK adatai szerint az éves országos termésmennyiség 200–500 tonna között alakul. Kevés az intenzív, üzemi ültetvény, ezért a feldolgozók évi 1000–2500 tonna importra szorulnak – ez főleg Olaszországból érkezik –, az export pedig elhanyagolható. Az egyik feldolgozócégnél a Világgazdaságnak elmondták, hogy egy tonna alatt nem vásárolnak fel, a kisebb, néhány gesztenyefával rendelkező termelőktől „összeszedett” termés pedig elfogy a piacon. A feldolgozóknak azért is fontos, hogy egyenletes minőségű gesztenyét vásároljanak, mert ha nem homogén a termés, lehetetlen megfelelő minőségűre főzni.

A Prima Maroni a legnagyobb

A feldolgozók közül Magyarországon a csepeli Prima Maroni Kft. a legjelentősebb, de árbevételében nem sokkal marad el tőle a kaposvári Sarkpont Zrt. Ennek tulajdonosa, Egyed Károly birtokolja a legnagyobb hazai, 30 hektáros intenzív szelídgesztenye-ültetvényen gazdálkodó Vóta-kert Kft.-t. Láng Attila ezenkívül csupán néhány viszonylag nagyobb területű ültetvényről tud, egyébként inkább a 0,5–1 hektáros területek, illetve még inkább a néhány fás kertek a jellemzők.