Az összefogni hajlandó gazdálkodókat támogatják

A magyar mezőgazdaság termelékenysége európai uniós összevetésben is kiemelkedően növekedett: kibocsátása folyó áron az első, változatlan áron a harmadik legnagyobb volt az Európai Unióban 2010–2017 között – közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a Portfolio Agrárszektor konferenciáján. Az agrár-élelmiszeripari termékek piacán az elmúlt időszakban tovább erősödött a verseny, a kormányzat a versenyképesség és az eredményesség további növelését igyekszik ösztönözni az ágazatban. A kormányzati támogatásra kiváltképp ott számíthatnak a gazdálkodók – tette hozzá az államtitkár –, ahol érzékelhető a termelők összefogásának szándéka.

Az agrártárca a versenyképesség növelése érdekében különösen fontosnak tartja az öntözésfejlesztést. 2030-ig tíz éven keresztül évi 17 milliárd forint jut az öntözési infrastruktúra fejlesztésére, de további kormánydöntések várhatók például a vízügyi adminisztrációs terhek csökkentésére. Fontos az ágazat presztízsének növelése, vonzóvá tétele a fiatalok számára, ebben a digitalizáció sokat segíthet. Optimizmusra ad okot, hogy az első fél évben 84 milliárd forint értékben vásároltak gépeket a gazdálkodók. Az 1300 milliárd forint keretösszegű Vidékfejlesztési programban meghirdetett 74 pályázatból 50 lezárult – ismertette az államtitkár, a források több mint 99 százalékát lekötötték, eddig 320 milliárd forintot fizettek ki.

A 2020 és 2027 közötti időszakra tervezett új közös agrárpolitikát illetően – több felszólalóhoz hasonlóan – Feldman Zsolt szkeptikus volt azzal kapcsolatban, hogy 2021-től be lehet-e vezetni az új szabályozást. Szerinte egy átmeneti év következik majd, de úgy vélte, ahhoz, hogy mindenki fel tudjon készülni az új támogatási rendszerre, a 2023-as átállás lenne optimális.

Az agrárkamara számításai szerint a következő uniós ciklusban 2000 milliárd forintra kellene emelni a vidékfejlesztési támogatásokat, ehhez jelentősen meg kellene emelni a nemzeti forrásból teljesítendő társfinanszírozást – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

A tervezettel kapcsolatban Csányi Attila, a Bonafarm csoport vezérigazgatója elmondta, hogy az uniós agrártermelők számára például a környezetvédelmi vagy az állatjóléti előírások jóval szigorúbbak, mint másutt, miközben a versenytársak kisebb költséggel előállított termékei előtt Európa megnyitja piacait. Ebben a helyzetben pedig nem a források csökkentéséről kellene beszélni, vagy ha mégis muszáj egyéb célokra átcsoportosítani, akkor az agrárbüdzséhez hasonlóan kellene áldozatot hozni más közösségi politikáknak is. Eközben a magyar gazdálkodóknak minél több beruházási forrásra lenne szükségük – hangsúlyozta.