Egy év alatt tíz százalékot nőtt a fizetésünk
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságSzeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 322,8 ezer forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 333 ezer forint volt. Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 214,6 ezer forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 223,2 ezer forintra becsülhető – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójából.
A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 10,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Január–szeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 324,1 ezer forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 335,9 ezer forint volt.
A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (600,2 ezer forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (209,6 ezer forint).
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó kereset 304,2 ezer forint volt.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 215,5 ezer forint volt. 2018-ban a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében tovább emelkedett. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 224,1 ezer forintra becsülhető.
A költségvetési és a nonprofit szféra egyes szervezeteinél dolgozók közül mintegy 80 ezer fő – az adóváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 8200, illetve 7400 forint.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 11,7, a rendszeres bruttó kereset ennél kisebb mértékben, 11,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,7 százalékos növekedése mellett a reálkereset 8,8 százalékkal emelkedett.
A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 339 500 forint volt, 11,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,5 százalék volt.
A munkaerőhiány bérnövekedést eredményez
A keresetek növekedése elsősorban a feldolgozóiparban, a kereskedelemben, illetve az építőiparban dolgozók bérnövekedésével magyarázható – mondta Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira reagálva.
Az államtitkár kifejtette, szeptemberben átlagot meghaladó béremelkedés történt a fejletlenebb régiókban, illetve a fizikai munkát végzők fizetése is komoly emelkedést mutatott, 12,9 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál.
Hangsúlyozta:
egyre több cég munkaerőhiánnyal küzd és ezzel lehetőséget biztosít a munkavállalóknak, hogy több munkakör közül válasszanak, ez pedig piaci alapon bérnövekedéshez vezet.
A jelenlegi adatok szerint a bérnövekedés a következő hónapokban is folytatódik, illetve 2019-re is további pozitív elmozdulások valószínűsíthetők – helyezte kilátásba Bodó Sándor.
Az elemzők további növekedést várnak
A továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív maradhat, sőt a számokból az látszik, hogy némileg ismét gyorsul az üteme – mondja Horváth András, a TakarékBank elemzője.
A képzett munkaerő hiánya gyakorlatilag a gazdaság minden szektorában problémákat okoz mostanra.
A munkaerőért zajló összeurópai versenyben a hazai béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok bérszintjének közel 80 százalékát elérje a hazai, ezt követően indulhatna visszaáramlás a hazai munkaerőpiacra, amit egy érdemi munkavállalói adócsökkentés is jelentősen segíteni tudna.
Ez enyhítené a vállalkozások keresleti problémáit, akik ma már szinte bárkit felvesznek képzettség nélkül is, illetve elbocsátani is vonakodnak még a gyenge munkaerőt is, mivel nehezen tudnák pótolni.
Ez természetesen kihat a termelés és a szolgáltatások minőségére, ahogy azt látjuk például az építőipari folyamatos csúszásokon is, de fokozatosan a termelékenység növekedését is kikényszeríti ez a folyamat, egyrészt a hatékonyabb szervezésen keresztül, hogy a rendelkezésre álló szűkös munkaerő maximálisan ki legyen használva, másrészt pedig a munkaerőt kiváltó technológiai beruházások révén, amit immár nem tudnak kikerülni a vállalkozások.
Harmadrészt pedig azt, hogy az alkalmazkodásra képes vállalkozások maradjanak életben az is segíti, hogy a magasabb béreket kitermelni képtelen cégek felől folyamatosan a hatékonyabb, versenyképesebb és magasabb béreket fizetni tudó vállalatok felé áramlik a képzett munkaerő, ami fokozatosan még tovább erősíti az egész gazdaság termelékenységét és a versenyképességet.
