Miután október végén újabb, mintegy 200 millió eurót utalt a 2014–2020-as fejlesztési számlák ellentételezésére Magyarországnak az Európai Bizottság, hazánk lehívási mutatója 5,8 milliárd euróra ugrott. Ez a teljes keret 23 százaléka, megfelel az európai uniós átlagnak. Az évtized végéig tartó hétéves programozási időszakban 29,6 milliárd euróból gazdálkodhat Magyarország, ebből azonban 4,6 milliárd a nemzeti önrész, a lehívások értelmezési tartománya tehát az a 25 milliárd euró, amelyet az EU nyújt.
Viszonyításképp: a hazai mutató 2016 végén 8, 2017 utolsó napjaiban pedig 17 százalékon állt, vagyis a tavalyi eredmények megismétléséhez is hiányzik még 3 százalékpontnak megfelelő uniós átutalás. Csakhogy a kormány azt az ambiciózus fejlesztéspolitikai célt tűzte ki maga elé, hogy a 2018-as naptári évben 3,1 milliárd eurónyi fejlesztési számlát egyenlítsen ki Brüsszel.
Ahhoz, hogy ez teljesüljön, december végéig 7,4 milliárd euróig kell felkúszniuk a kifizetéseknek, ami 29 százalékos részeredményt feltételez. Így 1,6 milliárd eurónak még idén meg kellene érkeznie.
Bőven van tehát tennivaló, a 60 napos teljesítési szabály miatt azonban garancia már csak arra van, hogy az október végéig kiküldött költségnyilatkozatokat ellentételezzék. De mivel az esztendőből hátralévő alig két hónapban a magyar kormányhoz hasonlóan az Európai Bizottságnak is kohéziós politikai sikereket kell felmutatnia, lehetséges, hogy rövidebb idő, akár 30-40 nap alatt is újabb számlákat fizetnek ki.
Lapunk úgy tudja, a közbeszerzések hátráltathatják a gyorsított brüsszeli elszámolást.
Több nagy összegű tender a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) mellett a környezeti és energiahatékonyság, illetve a terület- és településfejlesztés terén is vitákat váltott ki Brüsszelben, az érintett projekteket újra megvizsgálják az uniós szakértők.
Eddigi, 23 százalékos lehívási teljesítményével Magyarország a 28 ország közül a 17. helyet foglalja el, miközben arányaiban a legtöbb pénzt eddig Finnország (47 százalék), Ausztria (40) és Luxemburg (39) vitte haza Brüsszelből, a legkevesebbet pedig Málta (12 százalék), Horvátország (14), és Olaszország (15).
A visegrádi országok közül a lengyelek 1 százalékponttal járnak előrébb nálunk (24), a cseheket (21), valamint a szlovákokat (19) megelőzzük.
Míg az uniós pénzlehívás terén lassabban őrölnek a malmok, addig a források odaítélése olajozottan működik. Nemzetközi összevetésben is új fejlesztéspolitikai modellként értelmezhető az a sebesség, ahogy Magyarország – tagországi túlvállalással – odaítélte a győztes pályázóknak a rendelkezésre álló keret 105 százalékát, miközben e téren az EU-s átlag 61 százalék.
A rohamtempójú kötelezettségvállalás annyira páratlan, hogy Portugália 77, Belgium pedig 76 százalékos részaránnyal is felkerülhet a képzeletbeli dobogóra az Európai Bizottság adatai szerint. A lehívások eredményessége azért kulcsfontosságú, mert amíg a kötelezettségvállalás és a brüsszeli átutalások között nem szűkül az olló, a különbözet a magyar költségvetést terheli.
A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható