Galaxis útikalauz kortárst gyűjtő stopposoknak
Megjelent Kertész László Kortárs műgyűjtés című kézikönyve a Kortárs Műgyűjtő Akadémia – CCA gondozásában. A művészettörténész, független művészeti szakértő és kurátor írása hangsúlyozottan a művészetszerető és a műtárgyvásárló közönségnek, illetve a gyűjtőknek és befektetőknek szól. A könyv szakít a korábban bevettnek számító, komoly és szigorú hangnemmel, amely sokakra riasztóan hatott a művészeti világban. Már a rózsaszín borítója sem véletlen, hiszen éppen azt próbálja meg kifejezni, hogy a kortárs művészet és a műgyűjtés igenis „szexi”. Érdekes jelenség egyébként, hogy míg a gyűjtők nagy része férfi, a „gyűjtőtanfolyamok” hallgatói közt már többségben vannak a nők.
Bár a kortárs műgyűjtőpiac egyelőre szűk körű, minden egyes szereplőjének – galeristának, gyűjtőnek és művésznek – egyaránt érdeke a bővülés. Az elv egyszerű: nagyobb tortából mindenki nagyobb szeletet tud kihasítani.
A különböző, a szcénába bevezető képzések is éppen ezt a célt szolgálják, vagyis hogy minél több érdeklődő, potenciálisan gyűjtővé váló vásárló becsatornázódjon az art world területére.
A Gajzágó György által 2015-ben útjára indított és azóta egyre sikeresebben működő Kortárs Műgyűjtő Akadémia – CCA is ezt a törekvést támogatja. Tapasztalatból tudták, hogy mennyire hiányzik egy olyan átfogó kézikönyv, amely a legegyszerűbbnek tűnő kérdésekből (hogy mi is az a kortárs művészet) kiindulva taglalja a művészet működését, bemutatva a szereplőit, a szerkezetét, valamint a gazdaság és a művészet kapcsolódási területeit. Vagyis minden túlzás nélkül kijelenthető, hogy hiánypótló könyv született. Az efféle edukáció már csak azért is lényeges, mert itthon is egyre erőteljesebben érvényesül az a szemlélet, amely a művészeti világot is egyfajta iparágnak tekinti, ahol minden szereplő érdekének érvényesülnie kell. A műkereskedelem – minden specialitása ellenére – ugyanis nem független az üzleti világ szabályaitól és alapvetéseitől.
Gajzágó György egy nemrégiben lezajlott konferencián, de korábban a sajtóban is többször hangot adott annak a véleményének, hogy a művészeti világ, benne a hazai műtárgypiac ugrásszerű fejlődés előtt áll.
A most 10-12 milliárd forintos forgalmú terület szerinte rövidesen 100 milliárdossá duzzad, emiatt pedig elkerülhetetlen megérteni a kortárs művészeti piac összetett dinamikáját.
A vásárlók alapkérdése természetesen még mindig az, hogy mennyit ér majd egy adott műtárgy a jövőben. Erre a dilemmára értelemszerűen Kertész László könyve sem tud válaszolni, de legalább hangsúlyt helyez a befektetői szempontok összefoglalására, és elvégzi mindazon árindexforrások közreadását, amelyekből tájékozódni lehet. A nemzetközi példák és törvényszerűségek mellett a kötet kitér a hazai sajátosságokra és az art marketing felépülésére, alapvető motivációja pedig az, hogy súgjon azoknak, akik az első műtárgyvásárlásuk előtt állnak.
