BUX 43,475.29
-1.27%
BUMIX 3,772.18
-0.14%
CETOP20 1,851.66
0.00%
OTP 9,096
-2.09%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
+0.49%
ZWACK 17,250
-0.86%
0.00%
ANY 1,585
0.00%
RABA 1,115
-0.89%
0.00%
0.00%
0.00%
-0.47%
OPUS 151.2
-1.18%
-6.00%
+1.31%
0.00%
-0.78%
OTT1 149.2
0.00%
+0.90%
MOL 2,898
-1.29%
DELTA 38.05
-2.81%
ALTEO 2,760
0.00%
0.00%
-0.23%
0.00%
0.00%
-1.16%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.05%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
+9.83%
0.00%
+0.74%
0.00%
+0.39%
-2.81%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
+0.29%
0.00%
NAP 1,200
+0.67%
0.00%
-0.36%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Kis- és középvállalat a magyar cégek több mint 99 százaléka

Tavaly 718 ezer kis- és középvállalkozás működött hazánkban, az egy évvel korábbinál 3,9, a 2015. évinél 7,3 százalékkal több, amiben a gazdasági növekedés is szerepet játszott. A kkv-knál dolgozók éves átlagos létszáma összesen 2 millió fő volt.

A tavalyi évi előzetes adatok alapján a Magyarországon működő vállalkozások 99,1 százaléka volt kis- és középvállalkozás. 2013 óta minden évben megközelítőleg ugyanezt az arányt képviselték a kkv-k a teljes vállalkozói körön belül – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal kis- és közepes vállalkozások jellemzőiről szóló friss kiadványából. a kkv-körön belül a mikrovállalkozások részaránya némi növekedést mutatott, a kis- és középvállalkozások részesedése kismértékben csökkent: a mikrovállalkozások aránya 94,6, a kisvállalkozásoké 4,7, a középvállalkozásoké 0,7 százalék volt. 2017-ben 718 ezer (nem pénzügyi főtevékenységű) kis- és középvállalkozás működött, az egy évvel korábbinál 3,9, a 2015. évinél 7,3 százalékkal több, amiben a gazdasági növekedés is szerepet játszott. A mikrovállalkozások száma bővült a legjelentősebben mind az előző, mind a 2015. évihez képest, miközben a középvállalkozásoké 2015-ről 2016-ra kismértékben csökkent, 2017-ben azonban már valamivel meghaladta a két évvel korábbit. A kisvállalkozások száma az elmúlt két évben hasonló ütemben nőtt.

A kiadványban a KSH kkv-nak tekinti a 250 fő alatti szervezeteket, 50 millió euró árbevételig vagy 43 millió euró mérlegfőösszegig (amennyiben az önállósági kritériumoknak is megfelelnek).

Ebből:

  • 1) mikrovállalkozás: 0–9 fő, 2 millió euró árbevételig és 2 millió euró mérlegfőösszegig;
  • 2) kisvállalkozás: a) 0–9 fő, ahol az árbevétel és/vagy mérlegfőösszeg 2 és 10 millió euró között van (de egyik mutató értéke sem haladja meg a 10 millió eurót), b) 10–49 fő, 10 millió euró árbevételig és 10 millió euró mérlegfőösszegig;
  • 3) középvállalkozás: a) 0–49 fő és 10–50 millió euró árbevétel, vagy 10–43 millió euró mérlegfőösszeg; b) 50–249 fő, 50 millió euró árbevételig vagy 43 millió euró mérlegfőösszegig.
  • A kkv-körbe nem tartozó vállalkozások száma tavaly nagyobb mértékben emelkedett, mint a kkv-ké. Ennek oka egyrészt a már korábban is működő vállalkozások tevékenységének bővülése (az árbevétel és a vállalati vagyon növekedése mellett létszámnövekedés is), illetve az ebből következő kategóriaváltás, másrészt a külfölditőke-befektetések eredményeként létrejött új nagyvállalatok megjelenése.

    A kkv-k döntő hányada (közel 80 százaléka) valamely szolgáltató, ezen belül is egyaránt 18–18 százaléka a kereskedelem, gépjárműjavítás , illetve a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területén működött. A kkv-körön belül a vállalkozások méretkategóriájának emelkedésével a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar együttes súlya arányosan nő. Míg a mikrovállalkozásoknak 20 százaléka, addig a kisvállalkozásoknak 34, a középvállalkozásoknak pedig már több mint 40 százaléka tevékenykedett a termelőszférában.

    Fotó: KSH

    A kis- és középvállalkozások gazdasági súlya szintén jelentős a magyar gazdaságban, bár lényegesen kisebb a számuk alapján képviseltnél. Különösen munkaerőpiaci szerepvállalásuk figyelemre méltó – mutatott rá a KSH. Miközben a kis- és középvállalkozások a vállalkozási szférában foglalkoztatottak közel kétharmadának biztosítottak munkalehetőséget, a hozzáadott érték 44, a nettó árbevétel 42, a nemzetgazdasági beruházások 31 százalékával járultak hozzá a működő vállalkozások összteljesítményéhez 2017-ben.

    Fotó: KSH

    A kkv-szektor nemzetgazdasági beruházásokban képviselt – az árbevételhez vagy a hozzáadott értékhez viszonyított – relatív alacsony részesedése visszavezethető alacsony beruházási hajlandóságára, azaz a megtermelt értéknek a nagyvállalatokhoz képest kisebb arányát forgatják vissza tőkeakkumuláció formájában a gazdasági tevékenységükbe. A KSH szerint a jelentős szerkezetbeli különbségnek, vagyis az iparba tartozó szervezetek alacsony kkv-szektorbeli arányának több oka van: számos területen nagy a tőke- és humánerőforrás-igény, amikkel kevésbé vannak ellátva a kkv-k; nélkülözhetetlen a jelentős erőforrás-befektetés a nagyberuházások, technikai újítások megvalósítására; valamint az sem elhanyagolható tényező, hogy a kkv-k számára lényegesen korlátozottabb lehetőségeket kínál mind az értékesítési, mind a beszerzési piac (kisebb tételekben vásárolnak, így a beszállítóktól kedvezményt sem kapnak). Emellett a tőkepiaccal való kapcsolatukat tekintve is hátrányosabb helyzetben vannak a nagyvállalatokhoz képest, elsősorban azért, mert nem rendelkeznek olyan kapcsolati hálóval, mint a kkv-körbe nem tartozó vállalkozások. Mindezeket figyelembe véve látható, hogy a kkv-k a kisebb mértékű befektetetéseket követelő szolgáltatási szektorban hatékonyabban tudnak működni.

    Bár a kis- és középvállalkozások árbevétele 2013-tól 2017-ig – folyó áron számítva – folyamatosan nőtt (34 ezer milliárdról 42 ezer milliárd forintra), részesedésük a teljes vállalkozási szektor által realizált árbevételből csökkent (43,2 százalékról 42,3 százalékra).

    A kkv-körbe nem tartozó, mintegy 6,4 ezer nagyvállalkozás a teljes vállalkozói kör árbevételének 58 százalékát realizálta. A vállalkozások méretének növekedésével párhuzamosan az árbevétel is emelkedik. 2017-ben egy mikrovállalkozás átlagosan 19 millió, egy kisvállalkozás 420 millió forint nettó árbevételt könyvelhetett el, egy középvállalkozásra pedig átlagosan 2,7 milliárd forintnyi árbevétel jutott.

    A kis- és középvállalkozások az általuk előállított bruttó hozzáadott érték alacsony hányadát fordították invesztíciókra.

    A kis- és középvállalkozások az általuk előállított bruttó hozzáadott érték alacsony hányadát fordították invesztíciókra. 2017-ben a kkv-k a nemzetgazdaság összes beruházásának mintegy 22, a vállalkozásokénak 31 százalékát valósították meg. A kkv-k beruházásainak viszonylag alacsony aránya visszavezethető arra, hogy a nemzetgazdaság összes beruházásában jelentős súlyt képviselnek egyrészt a külföldi közvetlen tőke befektetésével működő vállalkozások, másrészt a költségvetési szervek és az állami tulajdonú gazdasági társaságok, harmadrészt a háztartások lakásberuházásai is.

    A kis- és középvállalkozásoknál a szervezet tevékenységében részt vevők (foglalkoztatottak) éves átlagos létszáma összesen 2 millió fő volt. A kkv-körbe nem tartozó vállalkozások 1 millió fős foglalkoztatotti létszámát is figyelembe véve a kkv-k foglalkoztatási súlya 65,2 százalékos volt.

    Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
    Kapcsolódó cikkek