Lassuló pályára állt az orosz gazdaság

Negatív meglepetést okozott Oroszországban a harmadik negyedéves, előzetes GDP-adat. Az orosz gazdaság csak 1,3 százalékkal nőtt éves bázison, pedig az elemzők 1,5 százalékos bővülésre számítottak, a második negyedévben pedig még 1,9 százalékos volt a növekedés mértéke. A rubel és a vezető orosz részvényindexek is gyengültek az adat láttán.

A gazdasági tárca szerint a GDP-növekedés főleg a mezőgazdaság teljesítménye miatt lassult, az OTP Elemzési Központ szenior elemzője viszont úgy véli, széles bázisú visszaesésről van szó. Kovács Mihály András elmondta: a harmadik negyedévben lassult az ipari termelés növekedése, visszaesett az építőipar teljesítménye és csökkent a lakossági fogyasztás is.

A lassulásban szerepet játszik a lakossági bizalom csökkenése is, amit az orosz nyugdíjreform okozott.

Oroszországban idén ősszel elfogadták a nyugdíjkorhatár megemelését nőknél 55-ről 60 évre, férfiaknál 60-ról 65 évre, miközben az átlagos orosz munkavállaló a nyugdíj mellett amúgy is dolgozik, az csak plusz bevételi forrás a többség számára. Kovács szerint a mezőgazdaság hozzájárulása a GDP-bővüléshez valóban nagyot esett, ennek egyik oka a magas bázis, a másik viszont az, hogy a tavalyi jó idény után az idén az időjárás nem kedvezett a gazdáknak. A szakértő hangsúlyozta: a friss GDP-adat tisztítatlan, az OTP elemzése szerint a tisztított növekedés 0,6 százalék körüli lehet, ám a pontos statisztikát csak decemberben közli a minisztérium.

Az uniós konjunktúra vége csak kevéssé érinti az oroszokat, a gazdasági lassulást országspecifikus tényezők okozzák. „Az ipari termelés visszaesésében szerepet játszik valamelyest az uniós gazdaság döcögése, de a többi tényezőben nem.” Kovács az idei negyedik negyedévre lendületesebb növekedést vár, de a jövő évi GDP-bővülés mértéke már kérdéses. „Jövőre 18 százalékról 20 százalékra emelik az áfát, ez vélhetően 1 százalékponttal növeli az inflációt, ami a lakossági fogyasztás csökkenésén át várhatóan 0,3-0,4 százalékponttal veti vissza a gazdasági növekedést.”

Az infláció 3,5 százalékos volt októberben, a jegybank 5 százalék fölé várja a pénzromlás ütemét 2019 végére. A 7,5 százalékos alapkamat mellett ez még mindig vonzó reálkamat, s az orosz eszközök érdemben nem vesztenek vonzerejükből.

Nagy kérdés azonban, mi lesz a szankciók sorsa, valamint hogy lesz-e újabb szigorítási kör Oroszország ellen. Ha nem lesz, úgy valószínűleg nem kell a rubel gyengülésétől vagy a költségvetési többlet apadásától tartania a kormánynak. „Ha tovább szankcionálják az országot, az érzékenyen érintheti, hiába álltak ugyanis talpra az előző kör után, a gazdaság komolyan megérezte a büntető intézkedéseket.”

A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja