Negatív meglepetést okozott Oroszországban a harmadik negyedéves, előzetes GDP-adat. Az orosz gazdaság csak 1,3 százalékkal nőtt éves bázison, pedig az elemzők 1,5 százalékos bővülésre számítottak, a második negyedévben pedig még 1,9 százalékos volt a növekedés mértéke. A rubel és a vezető orosz részvényindexek is gyengültek az adat láttán.
A gazdasági tárca szerint a GDP-növekedés főleg a mezőgazdaság teljesítménye miatt lassult, az OTP Elemzési Központ szenior elemzője viszont úgy véli, széles bázisú visszaesésről van szó. Kovács Mihály András elmondta: a harmadik negyedévben lassult az ipari termelés növekedése, visszaesett az építőipar teljesítménye és csökkent a lakossági fogyasztás is.
A lassulásban szerepet játszik a lakossági bizalom csökkenése is, amit az orosz nyugdíjreform okozott.
Oroszországban idén ősszel elfogadták a nyugdíjkorhatár megemelését nőknél 55-ről 60 évre, férfiaknál 60-ról 65 évre, miközben az átlagos orosz munkavállaló a nyugdíj mellett amúgy is dolgozik, az csak plusz bevételi forrás a többség számára. Kovács szerint a mezőgazdaság hozzájárulása a GDP-bővüléshez valóban nagyot esett, ennek egyik oka a magas bázis, a másik viszont az, hogy a tavalyi jó idény után az idén az időjárás nem kedvezett a gazdáknak. A szakértő hangsúlyozta: a friss GDP-adat tisztítatlan, az OTP elemzése szerint a tisztított növekedés 0,6 százalék körüli lehet, ám a pontos statisztikát csak decemberben közli a minisztérium.
Az uniós konjunktúra vége csak kevéssé érinti az oroszokat, a gazdasági lassulást országspecifikus tényezők okozzák. „Az ipari termelés visszaesésében szerepet játszik valamelyest az uniós gazdaság döcögése, de a többi tényezőben nem.” Kovács az idei negyedik negyedévre lendületesebb növekedést vár, de a jövő évi GDP-bővülés mértéke már kérdéses. „Jövőre 18 százalékról 20 százalékra emelik az áfát, ez vélhetően 1 százalékponttal növeli az inflációt, ami a lakossági fogyasztás csökkenésén át várhatóan 0,3-0,4 százalékponttal veti vissza a gazdasági növekedést.”
Az infláció 3,5 százalékos volt októberben, a jegybank 5 százalék fölé várja a pénzromlás ütemét 2019 végére. A 7,5 százalékos alapkamat mellett ez még mindig vonzó reálkamat, s az orosz eszközök érdemben nem vesztenek vonzerejükből.
Nagy kérdés azonban, mi lesz a szankciók sorsa, valamint hogy lesz-e újabb szigorítási kör Oroszország ellen. Ha nem lesz, úgy valószínűleg nem kell a rubel gyengülésétől vagy a költségvetési többlet apadásától tartania a kormánynak. „Ha tovább szankcionálják az országot, az érzékenyen érintheti, hiába álltak ugyanis talpra az előző kör után, a gazdaság komolyan megérezte a büntető intézkedéseket.”
A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.