Ltp-adatokat kért be az MNB

A datokat kért be a napokban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a piaci szereplőktől a lakás-takarékpénztári (ltp) törvény módosítása előtti ügyfélrohamról – nyilatkozta Windisch László, a jegybank felügyeleti és fogyasztóvédelmi alelnöke az MTI-nek. Azután tájékoztatott erről, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is arról beszélt: nem szabályos vagy nem tisztességes módon köthették meg az október 16-ig még állami támogatással járó ltp-szerződések egy részét, és az MNB fellépését sürgették. Windisch László leszögezte, hogy bár a kimagasló – mintegy 140 ezer – szerződésszám valóban figyelemfelkeltő, eddig nem érkezett a jegybankhoz az utolsó napokban kötött szerződések szabálytalanságára utaló információ. Ha érkezik, azt a felügyelet hatáskörében kivizsgálja.

A jegybank alelnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a törvénymódosítás életbelépése előtt érvényesen megkötött szerződésekre változatlanul jár az állami támogatás, az ezután megkötött szerződések esetében azonban már nincs állami hozzájárulás. „A módosítás tehát kizárólag a költségvetési támogatásra vonatkozóan rendelkezett, a lakás-takarékpénztári piac működését, e piaci szereplők létét, a szektor biztonságát nem érintette” – mutatott rá. Ezt egyébként Varga Mihály is megerősítette az Atv.hu-nak adott interjújában. Szerinte az utolsó 48 óra tömeges szerződéskötéseiből az látszik, hogy sok esetben nem lakáscélú, hanem spekulatív volt az igénylés, és „hozamvadászszempontok érvényesültek”.

Windisch László szerint az, hogy a lakástakarékok átlagos havi új szerződéseinek sokszorosát kötötték meg a törvénymódosítás előtti napokban, rávilágít arra, hogy valószínűleg nem a lakáscél, hanem az állami forrásból származó minél magasabb hozam elérése volt az alapvető motiváció. (Az ltp-konstrukciókban azonban a futamidő alatt összegyűjtött összeget – a befizetést és az állami támogatást – kizárólag lakáscélra, vásárlásra vagy felújításra lehet felhasználni.) Az alelnök szerint ennek alapján indokolt lehet a lakossági állampapír-befektetési program bővítése, hiszen igen nagy lakossági megtakarítási potenciál keresi a magasabb hozamú, de kellően biztonságos befektetési formákat. „Ez egyben segíthet abban is, hogy az államadósság minél nagyobb része hazai megtakarítóknál legyen, ezzel tovább javítva az ország pénzügyi stabilitását” – tette hozzá.

A Világgazdaság írásban megkereste az ügyben a Fundamentát, az OTP-t és az Erstét is, de lapzártáig nem érkezett tőlük válasz.