Magasabb a vártnál az infláció
Októberben 3,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak 2017 azonos időszakához képest, míg a maginfláció 2,6 százalék lett – adta hírül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A fogyasztói árindex 0,2 százalékponttal lett magasabb a Világgazdaság elemzői konszenzusánál. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapmutatói is számottevő mértékben emelkedtek, a ritkán változó árú termékeknél éves alapon már elérték a 3 százalékot – 0,3 százalékpontot ugorva az előző havi adathoz képest –, míg a keresletérzékeny infláció 2,6, az indirekt adóktól szűrt maginfláció 2,6 százalékra nőtt. Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója úgy reagált az adatokra, hogy az őszi hónapokban a nyers élelmiszerek, az üzemanyagok és a dohánytermékek – ez utóbbi adóemelés miatt – nagyot drágultak, ezért alakulhatott így az infláció. A jegybanki tisztségviselő hozzáfűzte, hogy az MNB várakozásánál számottevően magasabb adatra a decemberi Inflációs jelentésben válaszolhat a központi bank.
Októberben érhette el a lokális csúcsot az infláció, az utolsó két hónapban 3,5 százalék körül alakulhat az árindex – mondta Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. A következő hónapokban a maginfláció is lassan elérheti a 3 százalékot. Jövő év elején is magas maradhat a drágulás üteme, májusban csökkenhet az árindex a magas bázis miatt. Nyeste Orsolya szerint 2019-ben 3,3 százalékos lehet a pénzromlás. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője viszont decemberre még mindig 3,8 százalékos fogyasztói árindexet prognosztizál. Jövő márciusban a 4 százalékot is elérheti a mutató, 2019-ben pedig 3,4 százalék lehet az átlagos infláció. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője Nyeste Orsolyához hasonlóan a fogyasztói árindex mérséklődését várja év végén. Hangsúlyozza: az MNB középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így a monetáris tanács lazán tarthatja a kondíciókat, azonban felkészül a nem hagyományos eszközök fokozatos kivezetésére.
