Második adóreformot sürget az MNB

Egy második adóreformra lenne szükség a versenyképességi fordulathoz – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a Növekedési jelentést bemutató sajtótájékoztatón. A másik két elengedhetetlen tényező a hatékony állam kiépítése és az infrastruktúra fejlesztése. Hatalmas tartalékok vannak a kkv-szektorban, ugyanis a kisméretű cégek versenyképessége erősen elmarad a nagyvállalatokétól. A méretgazdaságosságból kifolyólag a kisvállalatok termelékenységi többlete 80 százalék, míg a középvállalatoké 230 százalék, vagyis fúziókkal nagy termelékenységjavulás érhető el. Balatoni András kifejtette: a kkv-k éves növekedésének feltornázása 6 százalékra elegendő lehet ahhoz, hogy felzárkózzunk Ausztriához, ebben az esetben a nagyvállalatoknak csak évi 2 százalékkal kellene bővülniük. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai szerint nem volt olyan felzárkózásban sikeres ország, ahol a megtakarítások szintje ne lett volna magas. A jegybank igazgatójának magyarázata szerint a beruházási rátát legalább 25 százalékos szinten kell stabilizálni, és ezzel párhuzamosan a teljes foglalkoztatottságot is fenn kell tartani. Magyarország tartós növekedésének kulcsa a közepes fejlettségűek csapdájából való kitörés – írják az MNB közgazdászai a jelentésben. A korábbi felzárkózási célok a kínálati oldalról közelítették meg a kérdést, míg most a keresleti oldalt is felhasználva egy holisztikus megközelítést alkalmaznak. Az extenzív növekedési pályáról intenzívre kell átállni, a foglalkoztatás nem bővíthető már sokáig, a tőkeintenzív, termelékenységnövelő irányba kellene elmozdulni. A nemzeti bank szakértői leszögezik, hogy amennyiben a reformok nem valósulnak meg, az országra is a közepes fejlettség csapdája leselkedik, megreked ezen a szinten.

Közepes fejlettségű potenciális GDP-növekedésnek tekinthető az 1,5 százalék, míg a reformok végrehajtásával ez a 4,5 százalékos szintet is elérheti Magyarországon – részletezi a jelentés. A nettó reálbérek megduplázódása 2030-ra képzelhető el, ennek 31 százalékát az szja

9 százalékra csökkentése, illetve a járulékcsökkentések adhatják. A reformpályán is elérhető az egyensúlyi költségvetés, vagyis nem az államnak kell finanszíroznia a fejlődést, a bankszektornak ugyanis megvan a lehetősége a hitelezés felfuttatására. A szakértők hangsúlyozzák: fontos, hogy a megtakarításokat becsatornázzák a reálgazdaságba, és ne fogyasztásra költsék el az emberek.