Néhányan már hozzák a világszínvonalat

Az idén 4,8 millió tonna búzát takarítottak be a termelők, az 5,1 tonnás hektáronkénti termésátlag pedig azt jelenti, hogy csupán 50 kilogrammal tudtak több termést lehozni egy hektárról, mint közel három évtizeddel ezelőtt, 1990-ben – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a negyedik Vas megyei búzatermelési verseny ünnepélyes eredményhirdetésén, Vasszé­csényben. Mint hozzátette, sajnos kicsit hosszabb távra visszatekintve sem sokkal kedvezőbb a kép: az elmúlt öt év hektáronkénti termésátlaga 5,2 tonna volt, alig több, mint 15 százalékkal haladta meg az 1990–1995 közötti 4,4 tonnát.

Eközben Nyugat-Európában nem ritkák a 8-10 tonnás búzatermésátlagok, Oroszország pedig úgy vált a világ első számú búzaexportőrévé, hogy a termésátlagok nem érik el a 3 tonnát hektáronként. Ahhoz, hogy felvegyük a versenyt, növelni kell búzatermesztésünk hatékonyságát – szögezte le a köztestület elnöke.

Ehhez elsősorban a termésbiztonság javításában, a fajtaválasztásban, a modernizációban, és az önkéntes gazdálkodói együttműködésekben kellene előrelépni. Győrffy Balázs szerint a májusban üzembe állított, Európában egyedülálló országos jégkármérséklő rendszer nagyban növelte a termésbiztonságot, ám az öntözésfejlesztés ügyében még nagy feladatokat kell megoldani. Itt hatalmas a lemaradás, az időjárás egyre szélsőségesebbé válása pedig lépéskényszerbe hozta a gazdálkodókat. Alapvető cél, hogy a mostani, mintegy 80 ezer hektáros öntözött területet húsz éven belül legalább egymillió hektárra kell emelni – jelentette ki. Ez azonban csak fenntartható módon, lehetőség szerint a felszíni vizek használatával történhet meg, a természet megóvása a gazdáknak is érdekük. Ugyanakkor ott, ahol felszíni víz nem áll rendelkezésre, felszín alatti vízzel kell megoldani az öntözést – tette hozzá. Ehhez kapcsolódva megemlítette, hogy kamarai kezdeményezésre megszületett az a jogszabály-módosító javaslat, amely két évvel, 2020 végéig meghosszabbítaná az illegális kutak bejelentésére vonatkozó moratóriumot. Emellett a NAK azon is dolgozik, hogy az illegális kutak fennmaradási engedélyezése minél egyszerűbben, olcsóbban és gyorsabban megtörténhessen.

A NAK a fajtaválasztásban is igyekszik segíteni a gazdálkodóknak. A köztestület idén csatlakozott a posztregisztrációs fajtakísérletekhez. Kukorica esetében télen, őszi búzából jövő nyáron készül el az ajánlati fajtalista.

Az utóbbi években a világban dinamikus fejlődésnek induló precíziós gazdálkodással kapcsolatban a köztestület feladata az, hogy az innovatív technológiákat bemutassa és elérhetővé tegye a gazdálkodóknak. Ehhez viszont az is kell, hogy a gazdák befogadók legyenek a modern kor technológiái iránt – hangsúlyozta a NAK elnöke. Győrffy Balázs mindezek mellett az önkéntes gazdálkodói együttműködés szükségességére is felhívta a figyelmet. „Fel kell ismerni, hogy az együttműködésnek nincs alternatívája, az egyre erősödő versenyben másképp nem lehet helytállni” – hangsúlyozta.

A búzatermesztési verseny azt bizonyította, hogy egyes termelők már képesek világszínvonalon termelni. Az étkezési búza kategóriájában győztes Kenyeres István salköveskúti gazdálkodó hektáronként 9,85 tonna termést takarított be, a takarmánybúza kategóriájának nyertese, Lőrincz Lajos döbörhegyi gazda pedig 9,02 tonnás termésátlagot ért el.