A tervek szerint az év végén adják át a két új paksi atomblokk építése kapcsán létesülő, 10/20 kilovoltos transzformátorállomást – jelentette be Süli János, a paksi atomerőmű-beruházásért felelős tárca nélküli miniszter az Országgyűlés költségvetési bizottságának paksi, kihelyezett ülésén. Ismertette, hogy a projekt előkészített területét már februárban átvette az orosz kivitelező, amelynek ott a főépület építése előtt még mintegy 80 műtárgyat – ezen belül 70 épületet – kell létesítenie. Két épületre már megvan az engedélye, egy kérelmének az elbírálása folyik.
Már jogerős a beruházás telephely- vízkészlet-használati és előzetes hálózati csatlakozási engedélye. A következő nagy feladat a létesítési engedélykérelem beadása lesz. Az átadás idejével kapcsolatban Süli János hangsúlyozta, hogy
a sajtóban megjelent, 2032-es időpont soha nem merült fel, az a működő blokkok leállítására vonatkozik. Az eredetileg tervezett, 2024-25-ös átadáshoz képest most 22 hónapos csúszással lehet számolni az uniós vizsgálatok miatt.
Emlékeztetett, hogy kétéves felkészülés előzte meg azt a 2009-es parlamenti döntést, amelyben négypárti, 95,4 százalékos támogatást kapott a kapacitáspótlás előkészítése. A négypárti támogatás azóta megszűnt.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Az ülésen a projekt magyar-orosz hitelszerződése titkosságának okát firtató kérdésre Aszódi Attila, a beruházás államtitkára közölte: a szerződés nyilvános, arról az Országgyűlés szavazott, a szövege megjelent a 2014/XXIV-es törvényben. A 10 milliárd eurós szerződést (amely a 12,5 milliárdos beruházás 80 százalékát fedezi) nagyon jónak nevezte, mondván annak futamideje több mint 30 év, a kamata fix, a előtörlesztésére pedig – 90 nappal korábbi bejelentés mellett – bármikor mód van. Ez utóbbi azért is fontos, mert a szerződés megkötésekor Magyarország pénzpiaci megítélése sokkal kedvezőtlenebb volt, mint most.
Elmondta továbbá, hogy az Európai Bizottság a megtérülésnek a beruházó társaságtól kapott számításai mellett a beruházást ellenzőiét is ellenőrizte. Mindezek alapján kalkulált átlagosan évi 7,35 százalékos megtérülést, és mutatott ki pozitív eredményt még arra az esetre is, ha a piaci körülmények a feltételezetthez képest a legkedvezőtlenebbül alakulnának.
Paks II. nem exportra fog termelni, a kibocsátása nem is lenne képes megmozgatni a nemzetközi piacokat. Annál nagyobb szükség lesz rá a hazai kereslet kielégítésére
– hangsúlyozta. Ezzel kapcsolatban Süli János kiemelte, hogy az 5. és 6. paksi blokk átadása idején a Mavir számításai szerint az országos rendszerben ötezer megawattnyi kapacitás fog hiányozni, vagyis mielőbb újabb, nem atomerőművi projekteken kell gondolkodni. Bár létesül majd 3000 megawattnyi kapacitás, ami jó kiegészítője lesz a nukleáris termelésnek, de a naperőművek nem működnek folyamatosan.
Süli János felidézte, hogy az ország 2017-ben már kifizette a beruházás első 10 számláját. Az ország a számlaérték 80 százalékát rendezte, kedvező költségvetési helyzetének köszönhetően, vagyis fel sem merült a kamatfizetés. Ha valami miatt később indulna a beruházás, akkor később indul a fizetés is, ez is része a megállapodásnak.
A projekt megállapodott költségébe beleértendők a nemzetközi és az európai biztonsági szabályoknak való megfelelés miatti kiadások is, az orosz fél pedig pontosan tudja, hogy Paks II.-specifikus terveket kell készítenie
– egészítette ki Lenkei István, a Paks II. Zrt. vezérigazgatója. A gördülékenyebb együttműködés érdekében egyébként a hazai Pöyry-Erőterv társaság (szerződéses alapon) segíti az orosz tervező munkáját.
A beruházás, illetve a majdani üzemeletetés költségeibe beleértendők a majdani leszerelés, hulladékkezelés és –tárolás kiadásai is Aszódi Attila egy másik kérdésre adott válasza szerint – ez egyébként törvényi előírás.
