A digitalizáció az első számú cél a kkv-knál

A magyar kis- és középvállalkozásoknál egyelőre a digitalizáció az elsődleges cél, és nem a robotizáció. Fontos, hogy elkülönítsük a kkv-kat és a startupokat, ugyanis más-más fajta támogatás szükséges a hatékonyságnöveléshez – mondta a Világgazdaság kérdésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Minden szektor különböző, ezért nem lehet konkrét számot megfogalmazni arra, hogy hol van az a szint, amelynél a kkv-k már inkább automatizációval kezdik kiváltani a munkaerőt, ráadásul az egyes cégeknél is más lehet ez a küszöb. A kisvállalatok közül ki kell választani azokat, amelyek lépést tarthatnak a nagyvállalatok innovációs potenciáljával, és rájuk kellene koncentrálni a támogatásokat. Virovácz Péter hozzátette: jövőre akár egy ugrás is jöhet a hatékonyságban, ehhez viszont magas szintű informatikai tudásra lenne szükség, és arra, hogy a cégek aránylag könnyen hozzáférhessenek ehhez a tudáshoz, ne legyen megfizethetetlenül drága egy IT-szakértő alkalmazása. Egy év alatt nem lehet egy csapásra elérni egy magasabb robo­tizációs, innovációs szintet, legalább

fél évtizedre lesz ehhez szükség – mondta lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Lényeges, hogy az innováció nem egy végpontban csúcsosodik ki, hanem folyamatos fejlesztést igényel, a nemzetközi újításokhoz folyamatosan alkalmazkodni kell, és a már meglévő technológia is frissítésre szorul. Suppan Gergely hozzáfűzte: a robotizáció terén volt előrelépés a kkv-k körében, azonban a nagyvállalatok még mindig vezető szerepet játszanak az innovációban. Virovácz Péter ezt azzal egészítette ki, hogy nem lehet rálátni a folyamatokra, mivel az ezzel kapcsolatos adatok csak jókora csúszással jelennek meg, azonban az valószínűsíthető, hogy továbbra is a nagyvállalatok (akár magyar, akár nemzetközi) adják az innovációs potenciál java részét, amellyel egy szűk középvállalati réteg veszi fel a versenyt.

Alapvetően kettészakadt Magyarország: a fejlett országrészekben kevesebb a kkv, de hatékonyabban működnek, míg a kevésbé versenyképes térségekben elaprózódott a cégstruktúra – fejtette ki az ING Bank vezető elemzője. A kutatás-fejlesztés elsősorban nem a kkv-szektorból indulhat ki, inkább a nagyvállalatok és a startupok lehetnek az innováció motorjai, és az itt megvalósuló újítások szivároghatnak le a kisvállalatok körébe. Virovácz Péter aláhúzta: a követő magatartás lehet az innováció iránya, azonban egyelőre kevés olyan nagyvállalat van, ahonnan a tudás leszivároghat a kkv-k közé. Az ING Bank szakértője Debrecent hozta fel jó példaként, ahol egy aránylag fejletlen régióba olyan nagyvállalatok érkeznek – a BMW mellett a Continental is gyárat épít –, amelyek később a környező kkv-k számára kutatás-fejlesztési tudást adhatnak át.

Lendületes változás indulhat

Robotikai robbanás előtt állunk, egyre több olyan munkakör van, amelyet az emberek nem szívesen töltenek be, a helyüket gépek vehetik át – mondta a Világgazdaságnak Orbán Szabolcs, a MuzixGroup ügyvezető igazgatója. Az iskolák és a gyerekek is egyre nyitottabbak a robotok felé, és a kormány is támogatja az alkalmazásukat. A magyar kkv-k is keresik a lehetőségeket a munkaerőpiac hiányosságainak befoltozására, egyre több megoldás segítheti a versenyképességük növelését – tette hozzá. | VG