A kínai problémák miatt lehet bajban a magyar járműipar

A magyar járműipar nagymértékben be van ágyazva a globális értékláncokba, így a nemzetközi trendek határozzák meg a hazai folyamatokat is – olvashatjuk a Magyar Nemzeti Bank Inflációs jelentésében található keretes írásban. Az elektromos autók térnyerése és a környezetvédelmi szabályok szigorodása így nemcsak a nemzetközi, hanem a magyar járműgyártásra is erős hatással lehet a következő években. Emellett a kínai autópiac fejlődése és a kereskedelmi vámok hatása sem elhanyagolható közvetetten a magyar autógyártásra, és a teljes iparon belüli jelentős súlya miatt az egész nemzetgazdaságra.

Míg 2018 első nyolc hónapjában az új autók regisztrációja emelkedett az Európai Unió legtöbb országában, addig az őszi hónapokban 13,6 százalékkal kevesebb autót állítottak forgalomba 2017 szeptember–novemberi időszakához képest – olvashatjuk az Inflációs jelentésben. Nemcsak az EU-t sújtotta az új károsanyag-kibocsátási szabályozás (WLTP, Worldwide Harmonised Light Vehicle Test Procedure), hanem Kínában is 15,4 százalékos, sőt az USA-ban is enyhe, 1,9 százalékos csökkenést mértek. A WLTP-engedélyeztetés jellemzően a nehezebb, nagyobb motortérfogatú és fogyasztású

autókat érinti, a hivatalos mérőállomások szűkös kapacitása azonban jelentősen késleltette több német autógyár új modelljeinek forgalomba helyezését, miközben az Audi és a teljes Volkswagen konszern számos motorvariánst kivezetett a piacról.

Az új WLTP-eljárás tesztelési és engedélyeztetési folyamatának elhúzódása tetemes gyártási és szállítási késéseket okozhat a gyártók esetében – írják a jegybank szakértői a kiadványukban. A késések rövid távon a vállalatok termelésének visszafogásán, illetve a termelési portfólió átalakításán keresztül érdemben érinthetik a hazai járműipart is, ami a Németországba irányuló áruexport 46 százalékát teszi ki, vagyis a német járműipar gyengélkedése különösen érzékenyen érintheti a hazai gyártókat. Hosszabb távon a környezetvédelmi és iparági trendek felértékelhetik az alternatív energiával hajtott gépjárművek szerepét.

A kínai autóeladások növekedési ütemének trendje fokozatosan mérséklődött az elmúlt időszakban, míg a novemberi adat 2012 óta a legnagyobb mértékű visszaesést mutatta – részletezi a nemzetközi trendeket az MNB jelentése. Ezt a kínai autópiaci szereplők szervezete a gazdaság lassulásával, a lakosság adósságleépítésével és a szigorodó környezetvédelmi előírásokkal magyarázta. A német autógyártók az elmúlt tíz évben Kínára koncentráltak, mivel a gyorsan vagyonosodó középosztály jókora fejlődési lehetőséget biztosított. A 2013 és 2017 közötti időszakban az összes német autógyártó növelte az eladott autóinak arányát Kínában, míg az Egyesült Államokban alapvetően ellentétes folyamat bontakozott ki. Mostanra a távol-keleti ország sokkal fontosabb célpontja lett az

európai járműiparnak, mint az USA.

A kereskedelmi háború lehetséges fokozódása is kockázatot jelenthet a magyar autógyártásra – fejtik ki az MNB elemzői. Az USA a közelmúltban a kelet-közép-

európai régió számára kiemelten fontos árucikkek, a személygépjárművek és járműalkatrészek esetében is kilátásba helyezte büntetővámok bevezetését. A hazánkban gyártóegységekkel rendelkező Audi értékesítéseinek 12, míg a Mercedes eladásainak közel 15 százaléka az USA-ban realizálódik, noha a hazai ipar fontos szereplőinek amerikai kitettsége csökkent az elmúlt években. Az USA-ba irányuló közvetlen autóipari export a teljes kivitelnek mindössze fél százalékát teszi ki, azonban a Németországon keresztüli, tengerentúlra irányuló kivitel közvetve érezhető hatással lehet a hazai termelésre is.