A régióra figyel a hazai adópolitika
A jövő évi adóváltozások döntő része kedvez az adózóknak és a cégeknek, szigorítás pedig csak azokon a területeken lesz, amelyeken erre az EU kényszerít, illetve amelyeken a változtatásra más szakmapolitikai, például környezetvédelmi vagy egészségügyi célból van szükség – jelentette ki Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adópolitikáért felelős államtitkára a Joint Venture Szövetség és a Raiffeisen Bank tegnapi adókonferenciáján.
A magyarországi gazdaságpolitika a versenyképesség, foglalkoztatás és demográfia hármasságára épül. A foglalkoztatás és a demográfia terén az adópolitika lényegében már eljutott a lehetőségei határáig – mondta Izer Norbert, és példaként a családi adókedvezményt emelte ki. Ezért a következő időszak adópolitikai változásai már a versenyképességet igyekeznek segíteni. Magyarországon máris kisebb az adóterhelés az uniós átlagnál, amely 40,4 százalékos. A csökkentést azonban folytatni kell, mert a régiós adóalanyok ennél is kevesebbet fizetnek. A konvergenciaprogram célja az, hogy a magyar adóterhelés uniós szintre jusson. Az Eurostat is visszaigazolta, hogy jó úton járunk: a 2016-os 39,3 százalékról a GDP 38,4 százalékára esett a hazai adóterhelés, ezzel Magyarország volt a legnagyobb adócsökkentő az EU-ban. Izer Norbert szerint a csökkenés még nagyobb is lehetett volna, ám ezt éppen a GDP 1 százalékát kitevő, fehérítésből származó többlet-adóbevétel gátolta: az így keletkező többletbefizetés ugyanis emelte a bevételi bázist. Mint az államtitkár közölte, a szociális hozzájárulás elhatározott mérséklése „beégette” a további tehercsökkenést is. A versenyszféra és a kormány úgynevezett VKF-megállapodásának maradéktalan végrehajtásával elérjük az uniós szintű bérterhelést, ha pedig a gazdaság helyzete lehetővé teszi, Izer Norbert szerint érdemes tovább menni ezen az úton.
Az adószerkezet átalakítása sikeres: a tőke- és munkajövedelemeket terhelő adók csökkentése érezhető, az Európai Unióban, sőt Európában is nálunk a legkisebb a társaságiadó-kulcs. A terhek a forgalmi típusú adók oldalán emelkednek, ezért 2019 után – amikor alacsonyabb lesz az UHT- és az ESL-tej áfája – további célzott áfacsökkentést nem tervez a kormány. Viszont – tette hozzá Izer Norbert – a fogyasztást terhelő adóknál is fontossá válik a hatékonyság. A magyarországi áfarés (a befizetendő áfából a be nem folyt összeg aránya) 22 százalékról az év végére 13 százalék alá eshet az online pénztárgép, az online számla és az EKÁER okozta fehéredés által. A kormány a 10 százalék alatti szintet célozta meg. E téren jobban állunk, mint a térség többi országa, ami számunkra versenyképességi előny, hiszen ez is további adóteher-csökkentést tesz lehetővé.
Az adóterhelés
a GDP
38,4
százalékra esett
az elmúlt évben
