Az idén is dupláznak a kisüzemi főzdék
Az előző év után az idén is megduplázhatják kibocsátásukat a kisüzemi sörfőzdék, ezzel az általuk értékesített sör a 200 ezer hektolitert is elérheti – mondta a Világgazdaságnak Ali Rawech Szami, a HopTop Brewery tulajdonosa, a Kraft Sör Egyesület elnökségi tagja. Kiemelte, hogy ha a magasabb bázison is hasonló ütemben képesek növekedni, a teljes, csaknem 6,5 millió hektoliteres sörpiacon néhány éven belül akár a 6-8 százalékos részarányt is elérhetnék. A bővülésnek azonban gátat szabhat, hogy nem sokan engedhetik meg maguknak a 600-800 forintos bolti palackárat, miközben az új típusú sörök zöme négydecis, csapolt formában is 1000 forint körüli áron érhető el. Hangsúlyozta, hogy a mintegy 60-70 hazai főzde közül ma már 15-20 is exportképes, állandóan magas minőségben gyárt. A kivitel ma még nem számottevő tétel, de egyre többen szállítanak a teljesség igénye nélkül Hollandiába, Spanyolországba, Európán kívül pedig Kanadába vagy Kínába is több hazai tétel eljutott már. A szállítás miatt tetemes előny, ha a sörökre pasztörizálás nélkül is egy-másfél éves szavatosságot vállalnak.
Egy főzde felfuttatása nem olcsó mulatság, a közgazdászból lett sörtulajdonos szerint, míg néhány éve százmillió forintos beruházásra volt szükség egy üzem beindításához, addig ma már olyan technológiai igényeknek kell megfelelniük a berendezéseknek, hogy 150-200 millióra kúszott fel a szükséges ráfordítás. Ráadásul, mint több más termelő-szolgáltató vállalkozás esetében, benne lehet a pakliban, hogy nyereséget csak a negyedik-ötödik év hoz. Ali Rawech Szami szerint azonban ma már nem elég plusztartályokat és palackozógépet vásárolni, az egyre élesebb piaci verseny miatt a marketing és a sales is kulcsfontosságúvá vált.
Kifejtette, hogy két-három évvel ezelőtt 50-50 százalékos részben fedte le a hordós és a palackos sör értékesítése a forgalmat, utóbbi azonban ma már 60-70 százalékos túlsúlyban van, de rövidesen a dobozos változatok felé tolódhat a kereslet. Rámutatott, hogy egyre több szakmai befektető is megjelenik a piacon azok mellett, akik szerelemből főzik a sört, sokaknak pedig az jelenti a kitörési pontot, ha termékeik a kiskereskedelmi láncok polcaira is felkerülnek. Korábban az áruházakhoz lényegében csak a nagykereskedőkön keresztül lehetett eljutni, ma már azonban arra is van példa, hogy közvetlenül a gyártóval veszik fel a kapcsolatot a bolthálózatok. A szakember szerint nyolc-tíz tételből álló szortimentet érdemes fenntartani egy versenyképes főzdének. Arra számít, hogy miután az idén berobbantak a savanyított sörök, a jövő év meghatározó trendje a fahordóban érlelt variánsok térnyerése lehet.
A már említett exportpiacokon áttörést hozhat a Budapest Beer Week is, amelyet ebben az évben hoztak tető alá először, és általa a magyar kézműves és kraft sörök a nemzetközi sörtérképre is felkerültek.
Ali Rawech Szami úgy véli, mivel több párhuzamot is fel lehet fedezni a bor- és a sörkultúra között, előremutató lenne, ha ők is fejleszthetnének európai uniós vagy állami forrásból. Erre nemcsak a technológia- és termékfejlesztés, hanem az oktatás és a képzés terén is lenne igény. Érzékeny téma a kisüzemek és a nagy sörgyárak együttműködése, igaz, a Carlsberg és a Horizont révén már erre is van sikeres példa. A kooperációban egyéb esetekben leginkább akkor lehet ráció a kicsik szempontjából a Kraft Sör Egyesület elnökségi tagja szerint, ha a gyártási költségek csökkentése mellett megőrizhetik egyedi stílusjegyeiket.
A ládamosó helyén
Ali Rawech Szaminak édesapja révén jemeni felmenői is vannak, de Magyarországon született és nőtt fel. Több más kisüzemi főzde társaságában a Maglódi úti Főzdeparkban működteti a Hoptop Breweryt.
A multinacionális vállalati közeget hátrahagyva 2016-ban fordult végleg a sörfőzés felé, az öltönyt és a nyakkendőt gumicsizmára cserélve. Érdekesség, hogy a Főzdepark területén egykor szintén sörgyár állt, később pedig a Globus konzervgyár működött itt. A HopTop által elfoglalt részen a ládamosó kapott anno helyet, így a vízellátásra ma sem panaszkodnak.
