Csak a jól elköltött uniós forrás segíti a hazai gazdaságot
Az uniós források, pusztán abból fakadóan, hogy emelik a beruházási rátát, képesek emelni a gazdaság középtávú, potenciális növekedési ütemét, de annak megbecslése, hogy pontosan milyen mértékben járulhatnak hozzá a bővüléshez, szinte lehetetlen vállalkozás – mondta a Világgazdaság kérdésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a gazdaság szereplői az EU-s pénzek tartós nélkülözése mellett is megtalálják a megfelelő forrást beruházásaik finanszírozásához, mivel az uniós támogatások tulajdonképpen a piaci fejlesztéseket szorítják ki. Virovácz Péter hozzáfűzte: alapvetés, hogy a GDP növekedését a beruházási ráta határozza meg, amely minél magasabb, annál gyorsabban bővül a tőkeállomány.
Az uniós források a tőketényező bővülése esetén járulnak hozzá a GDP emelkedéséhez – mondta lapunk kérdésére Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Ahhoz, hogy pontosan ki tudjuk számolni, mennyivel emelhetik az uniós pénzek a növekedést, minden egyes beruházási tételt ismerni kellene. Az viszont kijelenthető, hogy a vállalati gépparkok fejlesztésének egy része hozzájárulhat a növekedés bővüléséhez, de nem tudni, milyen mértékben. Török Zoltán felhívta a figyelmet, hogy az oktatásra fordított beruházások igen sokat számítanak a növekedés emelésében. Virovácz Péter ezt azzal egészítette ki, hogy a növekedési képesség szempontjából nem közömbös, hogy milyen összetételű beruházásról beszélünk, ugyanis a gépfejlesztések jellemzően nagyobb növekedési képességet eredményeznek, mint az épületberuházások. Szektorális szinten is nagyobb hatásuk lehet egyes fejlesztéseknek: a vállalatok elköltött forintjainak sokkal nagyobb szerepük van a GDP potenciális növekedésében, mint a háztartások költéseinek. Az uniós források bizonyos részei hatékonyabban emelhetik a gazdaság növekedését. Az ING Bank vezető elemzője hangsúlyozta, hogy az innovációt ösztönző, a kutatás-fejlesztéshez kapcsolható beruházások több csatornán is kifejtik a hatásukat.
A gazdasági számítások szerint a beruházási ráta 1 százalékpontos növekedésével hosszú távon 0,35-0,55 százalékponttal gyorsul a növekedés üteme – részletezte a kérdést Virovácz Péter. Ugyanakkor a beruházások (nem csak az uniós forrásból megvalósulók) önmagukban nem teremtik meg a hosszú távú növekedést vagy az ahhoz szükséges termelőkapacitásokat, vagyis a fejlesztések növelése a növekedés szükséges, de nem elégséges feltétele. Az ING Bank szakértője szerint 2014 és 2020 között a magyar gazdaság 2,5 és 3 százalék között növekedhet, ennél jobbat csak tartósan magas – akár uniós források hiányában is fenntartható – beruházási ráta garantálhatna, de ezt az elemző nem tartja valószínűnek. Virovácz Péter hangsúlyozta: már a mostani lehetséges növekedési ütem is magában hordozza a gazdasági felzárkózást, bár lenne még tere a konvergencia gyorsításának.
