Durva büntetést kockáztatnak a mulasztók
A tavaly bevezetett országonkénti jelentés (Country-by-Country) az új típusú háromszintű transzferár-nyilvántartás egyik eleme, amely a multinacionális vállalatcsoportok működésének megismerését és a különböző adókockázatok feltérképezését segíti az adóhatóságoknak. Az új nyilvántartási rész legfőbb célja, hogy azon országok adóhatóságainak, ahol a vállalatcsoport egyes cégei adóalanyok, nagyobb rálátásuk legyen a multinacionális vállalatcsoport egészére. Az adatszolgáltatási kötelezettség csak azt a vállalatcsoportot érinti, amelynek a bevétele az adatszolgáltatás évét megelőző pénzügyi év összevont (konszolidált) beszámolójában elérte a 750 millió eurót (244 milliárd forint) – hívta fel a figyelmet a Crowe FST.
„A törvény a multinacionális nagyvállalatoknál a végső anyavállalatot kötelezi elsődlegesen a jelentés benyújtására, vagyis ha egy magyar vállalkozás a hazánkban is működő vállalatcsoporton belül a magyar adóügyi illetőségű végső anyavállalat szerepét tölti be, akkor a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) kell benyújtania a jelentést – mondta Kunsági Anna, a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló társaság transzferár-tanácsadási területének menedzsere. – Azt is érdemes figyelembe venni, hogy ha a magyar csoporttag a kijelölt anyavállalat szerepét tölti be, vagy önállóan jelentésre kötelezett csoporttagnak minősül, szintén jelentési kötelezettsége keletkezik. Az adatszolgáltatási kötelezettségen kívül a legelső alkalommal azt is szükséges bejelenteni, hogy a magyar csoporttag milyen minőségben teljesíti az adatszolgáltatást.”
Bejelentési, illetve változásbejelentési kötelezettség akkor is keletkezik, ha a magyar vállalat nem kötelezett adatszolgáltatás benyújtására: ilyenkor a bejelentés tartalmazza a riport leadásával megbízott csoporttag nevét, valamint az érintett csoporttag adóügyi illetőségét. „Az ilyen esetekben különösen fontos, hogy amennyiben változnának a bejelentett adatok, azt 30 napon belül kell jelezni az adóhatóságnak, mivel a jelentés csúszása vagy hibás kitöltése esetén a NAV akár 20 millió forintig terjedő mulasztási bírságot is kiszabhat” – figyelmeztetett a Crowe FST szakembere. A Pénzügyminisztérium legfrissebb állásfoglalása értelmében akkor is szükséges az újabb bejelentés, ha a vállalatcsoportban nem történt minőségi változás 2017-ben.
A rövid határidőre tekintettel a tanácsadó szerint érdemes az érintett vállalkozásoknak a továbbiakban is figyelemmel kísérniük az adatszolgáltatási kötelezettséggel, a kötelezettség minőségével (anyavállalatként, helyettes anyavállalatként vagy önállóan jelentésre kötelezettként), az adatszolgáltatás pénzügyi évével, valamint az adatszolgáltató személyével (melyik vállalat nyújtja be a CbC-jelentést) kapcsolatban felmerülő kérdéseket.
Csúszás vagy hibás kitöltés esetén
20
millió forint is lehet
a bírság összege
