Egységes és pontos célokon dolgoznak

Demján Sándor elvesztése a legjelentősebb, egyben legtragikusabb változás volt a szövetségnél az idei évben. „Az különös fintora a sorsnak, hogy elnökünk elvesztése éppen a VOSZ harmincadik jubileumi évében történt, amikor ő már huszadik éve volt a szövetség elnöke. De éppen az adja életművének különleges értékét, hogy a VOSZ stabil lábakon áll, és ebben a nehéz helyzetben is egységes tudott maradni” – mondta lapunknak Perlusz László. A VOSZ főtitkára beszámolt róla, hogy Tolnay Tibor vezetésével 2018 nyarán egyeztető megbeszéléseket kezdtek az Innovációs és Technológiai Minisztériummal és a Pénzügyminisztériummal, a vállalkozók adó- és adminisztráció­-

csökkentési javaslatait megküldték az illetékes államtitkárságoknak. Az ősz folyamán magas színvonalú, hagyományos nagy rendezvényeket tartottak, az Európai Kereskedelem Napját, a területi Prima rendezvénysorozatot és a Vállalkozók Napját.

Az idei érdekképviseleti munka rendkívül szerteágazó volt, Perlusz László csak néhányról tett említést lapunknak, például arról, hogy az idén is folytatták a kapcsolatépítést a régiós országok és szomszédos területek vállalkozói szervezeteivel. „Február 9-én Kolozsváron aláírtuk a magyar, lengyel, szlovák és román vállalkozói szövetségek regionális együttműködési megállapodását, és az év folyamán még többször tárgyaltunk a kölcsönös érdekek érvényesítéséről, a közös pályázásról” – mondta a főtitkár. Beszámolt arról is, hogy a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Közész) és a VOSZ a tavaszi időszakban közös országjáró szakmai előadás-sorozatot tartott a nyugdíj melletti munkavállalás népszerűsítésére. A Liga szakszervezeti szövetséggel közösen két pályázat keretében a számítógép-, elektronikai-, optikaitermék-gyártás és a villamosberendezés-gyártás területén végeztek kutatást, a munkavédelemre helyezve a hangsúlyt. A VOSZ minden megyére kiterjedő információs és tanácsadó irodahálózata csúcsra járatva dolgozott: „Ha csak a Széchenyi Kártya Program eredményeit nézzük, akkor is elmondható, hogy az idén is mintegy hétezer vállalkozó finanszírozási igényét rögzítettük, és további sok-sok ezer vállalkozó talált megoldást hiteligényére a takarékszövetkezeti VOSZ-pontok hálózatában is, az ország mintegy százhúsz pontján.”

A főtitkár beszámolója szerint a VOSZ idén is részt vett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) monitoringbizottságának munkájában, ahol – az MGYOSZ és az ÁFEOSZ-COOP mellett – a munkaadók képviseletében egyeztettek a cafeteriáról, a 2016-os hatéves bérmegállapodás további alakításáról és a munka világát érintő kérdésekről. Emellett számos fontos fórumon rendszeresen kifejtették véleményüket, de vállalkozói fórumaikon, rendezvényeiken, szakmai és kulturális eseményeiken szintén képviselték a vállalkozói szférát.

A magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája, a munkaerőhiány kapcsán Perlusz László kifejtette, hogy támogatva a VOSZ társszövetségének, az MGYOSZ-nak a javaslatát, maguk is a német-osztrák modell meghonosítását szorgalmazzák a szakképzésben. „Modern vállalatokat kell bevonni, modern technológiát, vonzó és motiváló ösztöndíjrendszert kell nyújtani a fiataloknak. Ehhez mi a gazdaság szükségletét tudjuk megfogalmazni, és tagjaink sorából is tudunk ajánlani kiváló, a világ élvonalába tartozó technikát alkalmazó nagyvállalatokat” – mondta.

Az elmúlt évek minimálbér-emeléseiről és az ezekkel párhuzamos járulékcsökkentésekről elmondta: a 2016-os, hatévesnek mondott bérmegállapodás hatását akár bérrobbanásnak is nevezhetnénk, hiszen a minimálbér két év alatt 24 százalékkal, a garantált bérminimum mintegy 40 százalékkal nőtt. Ennél még jelentősebb a hatása az úgynevezett bértorlódásnak, amely a magasabb bérért dolgozók elvárt – és nagyjából az összes vállalkozás egyharmada által végre is hajtott – bérrendezését jelenti. „A minimálbér-emelési hullám jelentőségét mi sem szemlélteti jobban, mint hogy a cégek harmada úgy nyilatkozott, hogy kénytelen volt emiatt módosítani üzleti stratégiáját, és minden negyedik cég elhalasztotta a beruházását„ – emelte ki a főtitkár. Szerinte, ha az amúgy is nehezebb versenyképességi helyzetben lévő hazai mikro- és kisvállalkozói kör tovább halasztja a szükséges fejlesztéseket, még messzebb kerülhet a fejlődés élmezőnyétől. Tehát nemhogy a felzárkózás lehetősége veszhet el, hanem a lemaradásuk is gyorsulhat. Azt is el kell ismerni, hogy a 2017–18. évi radikális béremelések – bár elszakadtak a termelékenység növekedésétől – eddig nem okoztak nagyobb zavart, hiszen a cégeknek volt még tartalékuk a hirtelen megnövekedett bérköltség ellensúlyozására. A bérek mindenesetre még így is elmaradnak a versenytárs országokéitól, különösen a nyugat-európai szintektől, tehát a további béremelések elkerülhetetlenek – de a mértékkel nagyon csínján kell bánni, nehogy tömeges csődhullám legyen a vége.

Megkerülhetetlen téma a jövőbe tekintve, hogy január 1-jétől változnak a cafeteria szabályai. A VOSZ főtitkára úgy véli, érthető a kormány azon törekvése, hogy a nyugdíjalapba beszámító béreket priorizálja a béren kívüli juttatások helyett. „Ugyanakkor a jelenlegi munkaerő-hiányos helyzetben örültünk volna annak, ha mondjuk a munkaerő-mobilitást vagy – a nyugdíjalapok problémájára tekintettel – az öngondoskodást ösztönző, eddig jól működő rendszer megmaradt volna, akár a pihenést és rekreációt célzó lehetőség rovására is” – fejtette ki Perlusz. Hozzáfűzte, rövid távon a cafeteria fenntartása segítette volna a nagyobb, termelékenyen működő cégek munkaerő-megtartó képességét, de az is igaz, hogy hosszabb távon mindez nem befolyásolja döntően a versenyképességet. A VOSZ 2019-es évéről Perlusz László a Világgazdaságnak elmondta, hogy tovább szeretnének haladni a hatékonyság, versenyképesség fejlesztésének útján, támogatva a mikro- és kisvállalkozásokat az összefogás és felzárkózás terén, a fájóan kevés közepes céget a növekedésben és a nemzetközi értékláncokba való bekapcsolódásban. A nagyobb cégek megtelepedése és a fejlesztések magyarországi megvalósítása – a beszállítóvá válás támogatásával – hozzájárulhat a hozzáadott érték növeléséhez, ez pedig a magyar gazdaság sikerének talán legfontosabb záloga.

A minimálbér

két év alatt

24

százalékkal nőtt