Ennyit kerestünk októberben papíron

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 327 100 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 337 600 forint volt idén októberben.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 217 500 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 226 100 forintra becsülhető. A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 10,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest

– áll a KSH jelentésében.

A január–októberi időszakban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 324 400 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 336 100 forint volt.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó kereset 305 000 forint volt. Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 215 700 forint volt. 2018-ban a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében tovább emelkedett. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 224 300 forintra becsülhető.

A költségvetési és a nonprofit szféra egyes szervezeteinél dolgozók közül mintegy 80 ezer fő – az adóváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 8200, illetve 7300 forint.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 11,6, a rendszeres bruttó kereset ennél kisebb mértékben, 11,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,8 százalékos növekedése mellett a reálkereset 8,6 százalékkal emelkedett.

A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 339 800 forint volt, 11,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,5 százalék volt – írja a KSH.

Varga Mihály: további bérrendezés várható

A minimálbérek érdemi növelése, a versenyszféra béremeléseit támogató hatéves bérmegállapodás, illetve a közszférában megvalósuló életpályaprogramok is hozzájárulnak a reálkeresetek folyamatos emelkedéséhez – közölte a keresetekről szóló adatokra reagálva Varga Mihály pénzügyminiszter.

Közölte, a béremelkedéssel párhuzamosan a foglalkoztatás is folyamatosan növekszik, a munkában állók száma már meghaladta a 4,5 milliót. Mint mondta, a 2016 novemberi hatéves bérmegállapodás értelmében 2019-ben újabb két százalékponttal, 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkenhet a szociális hozzájárulási adó, ami tovább mérsékli a vállalatok adóterheit.

A munkáltatói adócsökkentés így nagyobb teret ad a cégeknek, hogy minél magasabb béremeléseket hajtsanak végre a munkavállalóik körében

– közölte Varga Mihály. A reálbérek 2022-re így akár másfélszeresére is nőhetnek a bérmegállapodástól számítva, ami a magyar gazdaság növekedését is tovább erősítheti. A minimálbérekkel együtt a magasabb kategóriába tartozó bérek is folyamatosan növekedtek az elmúlt időszakban. Emiatt nemzetgazdasági szinten 2017-re a nettó keresetek reálértéke – a családi kedvezmények figyelembevételével – átlagosan 36 százalékkal nőtt 2010-hez képest.

A közszférában főként a kormány életpályamodelljeinek köszönhetően több százezer ember bére emelkedik és emelkedett az elmúlt években.

Nőtt a tanárok, egészségügyi dolgozók, a szociális szférában foglalkoztatottak, valamint a rendvédelmi dolgozók keresete, 2019-től pedig egyes önkormányzati köztisztviselők és a központi közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselők bérrendezését is tervezzük

– emelte ki Varga Mihály.

ING: jövőre a keresetbővülés 9 százalékos lehet

Ismét elmondható, hogy a versenyszféra bérnövekedése dinamikusabb volt, mint az állami szférában mért érték. Ez utóbbit elsősorban az rontotta le, hogy a bónuszkifizetések az előző évhez képest közel 24 százalékkal csökkentek 2018 októberében.

Ami a versenyszférát illeti, továbbra is azok az ágazatok húzzák leginkább a bérnövekedést, ahol jelentős a munkaerőhiány, így az építőipar, az energiaszektor és a bányászat teljesít messze átlag felett

– reagált a KSH adataira Virovácz Péter, az ING makrogazdasági elemzője. Hozzátette, a munkaerő iránti kereslet tekintetében az összkép kedvező. A munkaerőhiány ellenére a vállalatok még mindig képesek új munkaerőt felvenni.

Az elsődleges munkaerőpiacon közel 30 ezer fővel (1 százalékkal) nőtt a foglalkoztatás januárhoz képest. A közfoglalkoztatotti létszám az elmúlt hónapokban stabilizálódni látszik 114-115 ezer fő körül, ami a januári szinthez képest közel 35 ezerrel kevesebb.

„Előre tekintve úgy látjuk, hogy a munkaerőért folytatott küzdelem magasan tarthatja a bérnövekedést, bár az idei évhez képest 2019-ben némi lassulásra számítunk. Feltételezve, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum 9-12 százalékkal nő, a jövő évi átlagos keresetbővülést 9 százalékosra becsüljük” – fűzte hozzá.