Magasabb növekedésre számít a jegybank

Az idei GDP-növekedési előrejelzését 4,7 százalékra emelte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a szeptemberi 4,4 százalékról – derült ki az Inflációs jelentés tegnap kiadott előzetes számaiból. A jövőbeli bővülési ütem prognózisán viszont nem változtattak, továbbra is lecsengő, érdemben négy százalék alatti dinamikát várnak a jegybanki szakértők a következő években.

Az inflációs pálya is módosult – igaz, az idei árindex-várakozás továbbra is 2,9 százalékos –, jövőre 3,1 százalék helyett csupán 2,9 százalék lehet a drágulás üteme, hosszú távon azonban a jegybanki célnak megfelelő 3 százalékos fogyasztói árindexszel kalkulálnak az MNB közgazdászai.

Nem változtak a monetáris kondíciók a tegnapi kamatdöntés nyomán, így továbbra is 0,9 százalékos alapkamattal és mínusz 0,15 százalékos egynapos betéti kamattal számolhatunk. A monetáris tanács közleménye azonban számos változást tartalmazott. A legfontosabb, hogy az infláció változékonysága számottevően emelkedett, ezért a szokásosnál nagyobb figyelmet fordíthatnak a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatók alakulására. A ritkán változó árú termékek inflációja a legutóbbi elemzés szerint már 3,1 százalékra emelkedett, valamint az indirekt adóktól szűrt maginfláció és a keresletérzékeny termékek árindexe is 2,7 százalékra nőtt, ezért érthető az MNB reakciója. Hangsúlyozták, hogy az adószűrt maginfláció emelkedik, ami a tendenciák erősödésére utal.

A monetáris politikát elsődlegesen a hazai tartós inflációs tendenciák alakulása határozza meg – hívta fel a figyelmet az MNB. Az adószűrt maginfláció három százalék fölé emelkedésének kockázata nőtt, ám az eurózónában lazák maradhatnak a monetáris feltételek. A következő negyedévekben elsősorban az adószűrt maginfláció alapozhatja meg a monetáris tanács döntéseit, a mutató következő időszakban beérkező adatai meghatározók lesznek. Elemzők szerint elsősorban a januári adat lehet sorsdöntő, amelyben már a jövő évi béremelések hatása is megjelenhet.