Megtizedelődhetnek a tisztességtelenek

A hagyományos üzletláncok az éves árbevételük 27-35 százalékát realizálják a negyedik negyedévben, a webáruházaknál ez az arány a 35-40 százalékot is elérheti. A karácsonyi vásárlási szezon az idén november 23-ra eső Black Fridayjel kezdődött, aki viszont advent utolsó hetére hagyta az ajándékok beszerzését, könnyen bosszankodva járulhat csak hozzá a decemberre prognosztizált, 1200 milliárd forintos kiskereskedelmi forgalmi csúcshoz. A későn ébredők a fizikai boltok pénztárainál kígyózó sorokkal, webes rendelésnél pedig az ünnepen túlnyúló házhoz szállítással szembesülhetnek. Az előbbi ellenszere a SPAR szerint a diákmunkaerő éppúgy lehet, mint az önkiszolgáló kasszák telepítése, utóbbi kapcsán pedig az Extreme Digital arról tájékoztatta lapunkat, hogy a tegnap délig véglegesített rendeléseket kiszállítják karácsonyig, de a holnap délután kettőig leadottakat is át lehet még venni személyesen. Az e-kereskedelemben a többség három-hét munkanapra vállalta a kiszállításokat, a szolgáltatás 15 ezer forintos értékhatár felett számos helyen ingyenes.

A vásárlási roham gyakran azt is eredményezi, hogy a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt nyomoz a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A hivatalnál lapunknak hangsúlyozták, hogy ilyen esetekben megállapíthatják a magatartás törvénybe ütközését, elrendelhetik a törvénybe ütköző állapot megszüntetését, megtilthatják a jogsértő magatartás további folytatását, kötelezettséget írhatnak elő. Bizonyos feltételek fennállása esetén bírság kiszabása helyett figyelmeztetést is alkalmazhatnak a kis- és középvállalkozásokkal szemben, ugyanakkor bírságot is kiszabhatnak, amelynek összege az előző üzleti évben elért árbevétel 10 százalékáig terjedhet. Évente átlagosan 100-110 versenyfelügyeleti eljárást indít a GVH, az elmúlt tíz év adatai alapján a kiszabott bírság összege ötmilliárd forintot tesz ki. Ennek túlnyomó többsége versenykorlátozás miatt kiszabott bírság, csak kisebb részért felelnek a fogyasztóvédelmi típusúak.

A 2016. december 31-én megszűnt Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság tevékenységét ma már az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) látja el. A tárcánál kiemelték: karácsony után gyakran előfordul, hogy a kapott ajándék nem tetszik, nem jó a mérete, maga a termék viszont minőségileg hibátlan. A jogszabályi előírások alapján az üzleteknek nem kötelező visszavenniük a termékeket, gyakran mégis levásárlási vagy cserelehetőséget biztosítanak a vevői elégedettség, a cég jó hírnevének megőrzése érdekében. Az ITM-nél jelezték: ha az ajándék hibás, sérült vagy nem működik, az üzletnek kötelessége a terméket javíttatni. Ha nem javítható, akkor egy ugyanolyan termékre kell kicserélni, végső esetben pedig a vételárat visszafizetni.

Az online rendelések kapcsán Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára jelezte: nemcsak az adott termékkel kapcsolatos részletes tájékoztatást érdemes elolvasni, hanem a webáruház megbízhatóságáról is fontos informálódni. Emellett nem szabad megfeledkezni a szavatossági, jótállási szabályokról, a vevőt ugyanis 14 napos elállási jog illeti meg, azaz két héten belül indoklás nélkül is kötelesek visszavenni a terméket az áruházak, ha az illető meggondolta magát. Egyre több e-kereskedő vállal azonban önként hosszabb, akár 30 napos elállási időt.

Számos e-kereskedő

15

ezer forint felett

ingyen szállít