Minden harmincadik álláshely betöltetlen
A tavaszi rekordoptimizmus után az őszre borúlátóbbak lettek a hazai cégvezetők, ami kihat a beruházási és a foglalkoztatási tervekre is a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara felmérése szerint. A cégvezetők a következő hónapokban a fő kockázatot a szakemberhiányban (24 százalék), illetve a munkaköltségekben (22 százalék) látják. Hasonló a munkaerőhiány a V4-országokban és Romániában is, míg Csehországban rosszabb. Minden harmincadik álláshely üres.
Az unión belül a magyarországi dolgozóknál csak a románok, a bolgárok, a lettek és a litvánok kapnak kisebb fizetést. Míg a hazai fizetések az elmúlt négy évben a harmadával emelkedtek, az uniós bérarányok alig változtak. A kutatásban megkérdezett vezetők tavasszal 8,3 százalékos béremelkedést vártak 2018-ra: végül a nyugat-dunántúli és a Pest megyei iparvállalatoknál 2,2–8,9 százalék között volt a növekedés, a szakmunkásbérek pedig átlagosan 13 százalékkal lettek magasabbak. Az emelkedést segítette a felgyorsult fluktuáció és az, hogy a munkahelyek a náluk addig érvényesítettnél magasabb bérekkel csábítják az új dolgozókat. Ám – figyelmeztet a kamara –, ha a külföldi tulajdonú, nagyobb tőkéjű vállalatok túl magas bért kínálnak, akkor éppen a beszállítóiknak nem lesznek alkalmazottaik. Egyre több vállalat osztozik dolgozóival a sikeren: a felső vezetők 85 százalékának jut a nyereségből, a szakmunkások közül pedig 54 százaléknak. A válaszadó vezetők szerint van még kellő mennyiségű és minőségű munkaerő a piacon. A dolgozóknak csaknem a 40 százaléka érdeklődik új állások iránt, de ténylegesen csak az érdeklődők 56 százaléka jelentkezik. Kiderült a felmérésből az is, hogy az érintett vállalatok jövőre nem költenek többet a dolgozóik képzésére, és arra számítanak, hogy ugyanakkora lesz a szakképzett munkaerő iránti keresletük, mint az idén.
