Nincs megállapodás a jövő évi béremelésről

Akár már a héten, de legkésőbb a két ünnep között Varga Mihály pénzügyminiszter várhatóan bejelenti, hogy mekkora lesz a jövő évi béremelés. A 2019-es minimálbér és a garantált bérminimum kérdése azután kerül a kormány asztalára, hogy a munkaadók és a munkavállalók tegnap a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) sem tudtak megállapodni egymással. Az ülésen részt vett Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár, aki a kormányzat álláspontját részleteiben nem ismertette, de utalt arra, hogy a következő évi büdzsében szereplő 8,8 százalékos bérkiáramlásra vonatkozó mutató irányadó lehet.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a VKF egyeztetése után úgy nyilatkozott a Világgazdaságnak, hogy a felek próbálták megtalálni a közös pontokat, de az ajánlat és az igény – a munkaadók 5+2 százalékot kínáltak (az utóbbi a szocho júliusi csökkentésével lépne életbe), a szakszervezetek 13-15 százalékot kértek – távol maradt egymástól. Perlusz László úgy fogalmazott, hogy most a kormányon a sor, több tárgyalás már nem lesz. „Jó eséllyel bölcs döntés születik majd, és az emelés mértéke nem szakad el túlzottan a gazdasági bővülés mértékétől” – emelte ki. A munkáltatók feltétlenül egy számjegyű, legfeljebb 6 százalékos emelést tartanak elfogadhatónak, a két számjegyű plusz szerintük súlyos problémát okozna a kkv-k körében. A VOSZ főtitkára emlékeztetett: az elmúlt két évben a minimálbér 24, a garantált bérminimum 40, az átlagbérek 10-12 százalékkal nőttek. Ha harmadszor is bekövetkezik egy elrugaszkodott bérfejlesztés, az magyar cégek tömegét sújthatja.

A munkavállalók oldaláról a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke lapunknak elmondta, hogy próbáltak nem arányokról, hanem konkrét számokról (a minimálbér esetében bruttó 150 ezer, a garantált bérminimumnál bruttó 200 ezer) tárgyalni, de a munkaadók nem voltak partnerek ebben. Palkovics Imre szerint 8,8 százaléknál többet várnak a dolgozók. Abban bíznak, hogy 6-8 százalékos reálbért hozó pluszt jelent be a kabinet. „A helyzet nem rózsás, de fenyegetőzés nincs. Baj, hogy tovább csúszik a megállapodás, mert a munkahelyeken erre várva nem kezdődtek meg a bértárgyalások” – mutatott rá.

Ezt alátámasztandó a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke, Karsai Zoltán a 24.hu-nak azt mondta: az Auchan és a Metro már jelezte a szakszervezetnek, hogy addig szüneteltetik az egyeztetést, amíg a kormány nem jelenti be, mennyi lesz a szakmai bérminimum – noha már mindkét céggel már több körben tárgyaltak, nyilatkozott a szakszervezet, és a cégek is megtették az ajánlatukat, sőt közel is állnak a megállapodáshoz, de itt megrekedtek.

Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-Coop elnöke az MTI-nek arról beszélt, hogy a garantált bérminimum bruttó értéke az újabb két számjegyű emeléssel már meghaladná a 200 ezer forintot. Ezt – és a megemelt minimálbért – viszont éppen a magyar tulajdonú kis- és közepes vállalkozások, ágazatokat tekintve pedig a kereskedelmi, a feldolgozóipari, az építőipari és a mezőgazdasági cégek nem tudnák kitermelni. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke ugyanakkor arról beszélt, hogy a magyar gazdaság mostani állapota szerintük elbírja az általuk javasolt béremelést.