Soha nem látott növekedésben a GDP

A harmadik negyedévben az első becsléshez képest 0,1 százalékponttal magasabb, 4,9 százalékos volt a gazdasági növekedés a tavalyi azonos időszakhoz képest – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második becsléséből. Szezonálisan és munkanaphatással igazítottan 0,2 százalékponttal mértek jobb adatot az előzeteshez képest, így 5,2 százalékkal emelkedett a kibocsátás a harmadik negyedévben. Az előző negyedévhez képest 1,3 százalék volt a növekedés, itt 0,1 százalékpont a növekedés az előzetes adatokhoz képest. Az év első kilenc hónapjában 4,8 százalékkal volt magasabb a kibocsátás a 2017. január–szeptemberi időszakhoz képest.

Elsősorban a szolgáltató szektor és az ipar vártnál jobb teljesítményének köszönhető az első becslésnél magasabb növekedés – reagált közleményben a KSH adataira a Pénzügyminisztérium. Az 1995 óta rendelkezésre álló adatok szerint soha nem volt ekkora mértékű bővülés Magyarországon. A pénzügyi tárcánál arra számítanak, hogy az év végéig hátralevő részében sem veszít lendületéből a gazdaság.

A gazdaság hajtómotorját adó beruházásoknál volt a legnagyobb a különbség a becslés és a tényadatok között – mondta a Világgazdaság kérdésére Samu János. A Concorde vezető elemzője idén 4,5 százalékos növekedést vár, míg – mivel a jövő évi költségvetésben számottevően alacsonyabbak a fejlesztési források – 2019-ben csak 3,6-3,7 százalék körül teljesítményemelkedést vár. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint idén 4,8 és jövőre is 4,2 százalékkal nőhet a GDP. A gazdaság dinamikáját a következő hónapokban várható lakásátadási hullám biztosíthatja. Suppan Gergely a nemzetközi bővülés mérséklődésére figyelmeztet, amit a belföldi fogyasztás és a beruházások ellensúlyozhatnak. Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint az idei 4,6-4,7 százalékos GDP-növekedés jövőre 4 százalék alá mérséklődhet. A bérek tovább emelkedhetnek, ami a nagy fogyasztói bizalommal együtt fenntarthatja a lakosság vásárlási kedvét, azonban az uniós források csökkenése és a fejlesztési ciklus kifutása miatt a beruházások bővülése jövőre mérséklődhet. Az elemző aláhúzta: ugyan a külkereskedelem helyzete javulhat, azonban 2019-ben is visszafoghatja a növekedést, és csak 2020-ban lesz ismét támasza a GDP emelkedésének.

Az építőipar volt a gazdaság húzóereje

Termelési oldalon a legtöbbet – 2,2 százalékot – a piaci szolgáltatások adták a növekedéshez. Az építőipar teljesítménye mintegy 0,9 százalékpontnyit dobott a GDP-növekedésen. Felhasználási oldalon a beruházások húzták a gazdaságot, 4 százalékponttal támogatva a növekedést. A fogyasztás 2,7 százalékponttal emelte

a GDP-t, a külkereskedelem 1,7 százalékponttal húzta vissza a bővülést.