Tolnay Tibor: napjainkban már nem a munkahelyteremtés az elsődleges cél

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) a versenyképesség javítását tekinti a gazdaság előtt álló legfontosabb feladatnak, amely a szervezet által idén aktualizált javaslatcsomagjának is a gerincét adja – mondta Tolnay Tibor az idén huszadik alkalommal megrendezett Vállalkozók Napján. A VOSZ elnöke hozzátette: ez csakis a mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetbe hozásával valósulhat meg. Beszédében kifejtette: a magyar gazdaság jó helyzetben van, amit mi sem bizonyít jobban, mint a harmadik negyedéves, 5,2 százalékos GDP-adat. Különösen jó fejlemény, hogy az egyes iparágak önmagukban is növekedni tudtak. Az egyik legfontosabb eredmény ezen a téren a beruházások 20 százalékos emelkedése. Az elnök a Világgazdaságnak a gazdasági növekedéssel kapcsolatban kifejtette: talán első hallásra furcsán hangzik, de abban a szerencsés helyzetben van a VOSZ, hogy a legfőbb célkitűzései egybeesnek a kormányéival. „Ilyen a bürokrácia és az adminisztráció csökkentése, a valóban keresletvezérelt szakképzés javítása, a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése és piacképessé tétele, a digitális világhoz való felzárkózásunk ösztönzése vagy akár a gazdaságunkban létrejövő hozzáadott érték növelése” – mondta el, hozzátéve, hogy a gazdaság alapjai sokkal jobbak, mint 2010 előtt voltak. Szigorú államháztartás és kedvező monetáris politika – alacsony kamatszint – segíti az értékteremtő beruházások létrejöttét, a foglalkoztatásban is fontos előrelépések történtek. Ma már nem a munkanélküliség és a mindenáron való munkahelyteremtés a fő cél, hanem a minőségi munkavégzés feltételeinek a biztosítása. Mindez a versenyképes iparágakban a minél magasabb hozzáadott érték létrehozását célozza, mert ezeken a területeken bizony jókora a fejlődési potenciál. Tolnay szerint 2019-ben a gazdaság továbbra is növekedni fog, de a bővülés üteme némileg csökkenhet. A foglalkoztatottság növekedése is lassul, és immár nem a mennyiségi, sokkal inkább a minőségi fejlődés lehet a gazdasági kilábalás és elrugaszkodás útja. „Korszerű képzéssel és technológiai fejlesztésekkel kell javítanunk a termelékenységen és a hatékonyságon, hogy lépést tudjunk tartani a világ élmezőnyével. Ha be tudunk kapcsolódni a negyedik ipari forradalomnak nevezett modernizációs folyamatba, akkor az egész társadalom nyertes lehet” – húzta alá Tolnay Tibor. A 2014–2020-as uniós tervezési és támogatási ciklussal kapcsolatban kifejtette, az lassan véget ér, és a folytatás bizonytalan. „Meg kell erősödnie a gazdaságunknak, hogy a folytatás kulcsa a mi kezünkben legyen, hogy ne legyünk kiszolgáltatva külső erőknek és forrásoknak” – tette hozzá.

Szerinte elengedhetetlen, hogy Magyarországra jöjjön minél több fejlesztés, hogy ne összeszerelők, hanem innovátorok legyünk. Erre a nemzetközi vállalatok esetén jó esély van, hiszen náluk rendelkezésre áll mindaz a vállalkozási kultúra és technológiai szint, amely ma a fejlődés csúcsát jelenti. Ám a jellemzően hazai tulajdonú mikro- és kisvállalkozások, amelyek a gazdaság gerincét képezik, a felmérések szerint nem tudják ma sem elérni a külpiacokat, beruházásaik pedig elmaradnak még az amortizáció pótlásától is, nemhogy a fejlesztésekhez szükséges mértéktől. Egy ilyen kis, nyitott gazdaság, mint a magyar, akkor erős, ha nem belterjes. A szakképzett magyar munkaerő elvándorol, de vállalkozásként csak nagyon ritkán jelennek meg magyar tulajdonú cégek a nemzetközi porondon, mivel tőkeerejük, fejlettségük elmarad az ehhez szükséges szinttől, és az ismereteik is hiányosak.

A VOSZ elnöke lapunknak több sürgető feladatot is meghatározott, amelyet a hazai gazdaság megkövetel. Ilyen például az élőmunkaterhek csökkentése, amely­ben vannak már eredmények – különösen a családos munkavállalók esetén –, de összességében Magyarország még ma is az európai élmezőnybe tartozik a magas adóék tekintetében. „Így a csökkentési program továbbvitele elengedhetetlen a megfelelő bérszínvonal kialakulásához” – fogalmazott az elnök. Emellett szükség van a szociális hozzájárulási adónak a 2016-ban kötött hatéves bérmegállapodásban rögzített szintre történő csökkentésére is ahhoz, hogy a magyar munkavállalók bérszintje közeledjen a versenytárs országokéhoz. A gazdálkodó szervezetek oldaláról a termelésbe integrált kutatás-fejlesztésben látja a legfontosabb teendőt, hiszen még a kelet- és közép-európai országok átlagához képest is nagyon alacsony a magyar gazdaság hazai hozzáadott értéke a termelőágazatokban – különösen az autógyártásban, elektronikában és vegyiparban –, ami akadályozza Magyarország tartós felzárkózását.

Az utóbbi időszakban nagy visszhangja volt a közalkalmazotti létszám drasztikus csökkentésének. Demján Sándor a tavalyi Vállalkozók Napján ennek kapcsán kifejtette: a VOSZ azt kívánja elérni, hogy a közszférából a versenyszférába szervezzenek át munkavállalókat. Ezzel kapcsolatban Tolnay Tibor kifejtette: a kisebb adó- és járulékteher elemi érdeke a gazdaságnak, de ez az állami bevételek csökkenéséhez vezet, vagyis ezzel párhuzamosan a kiadásokat is mérsékelni kell. A kevesebb kiadásnak alapfeltétele az állami adminisztráció számottevő csökkentése, amelyhez az alkalmazotti létszám lefaragásán keresztül vezet az út. Egy rugalmas átmenet biztosításához a köz- és magánszféra koordinált összefogására van szükség. Ki kell használni azt a lehetőséget, hogy a gazdaságirányítás nyitott az egyeztetésre és a közös munkára. Erre alapozva a gazdaság szereplőinek a vállalkozók igényeiből kiindulva egy közös, jól tervezett stratégia mentén modernizálniuk kell a gazdaságot, alkalmassá kell tenniük az arra fogékony és fejlődési potenciállal rendelkező vállalkozókat, hogy az új gazdasági világrendben nyerő helyet foglalhassanak majd el. „Versenyképes vállalkozók, versenyképes gazdaság és hatékony állam – a boldog jövő arany háromszöge” – hangsúlyozta Tolnay Tibor.

Már nullaszázalékos kamattal is finanszírozhatók a beruházások

A Széchenyi Kártya Programot koordináló KAVOSZ Zrt. a tulajdonosaival (VOSZ, MKIK) arra törekszik, hogy eleget tegyen a kkv-k finanszírozási igényeinek, és a szektor fejlődését szolgálja. A kkv-szektor visszajelzései alapján fejlesztik a programot, amely mára egy hat elemből álló finanszírozási palettát kínál. Az igényelhető hitelek egymásra épülnek, és akár egyidejűleg is felhasználhatók. Az igényelhető maximális hitelösszeg mára már százmillió forint. A termékeket eddig több mint 374 ezer vállalkozó igényelte, és az átadott kártyák száma meghaladja a 280 ezret.

A kihelyezett hitelösszeg túl van a 2100 milliárd forinton. A vállalkozásoknak olcsó, gyors, alacsony fedezetigényű és áttekinthető feltételrendszerű finanszírozást kínál. A fejlesztési és beruházási célú hitelek kamata az állami kamattámogatásnak köszönhetően évi nettó 0,0 százalék. A paletta zászlóshajója a kezdetektől létező Széchenyi Kártya „klasszik”, az átmeneti pénzügyi gondok megoldására szolgáló folyószámlahitel. A Széchenyi-forgóeszközhitel akár hároméves futamideje miatt kifejezetten alapanyagok, árukészletek finanszírozását teszi lehetővé. A programon belül elkülönült feltételrendszerrel működik az Agrár Széchenyi Kártya konstrukció, amely kifejezetten az agráriumban tevékenykedő vállalkozások igényeit szolgálja ki.