Újra vizes világbajnokságnak adna otthont Budapest

A vizes sportokat tömörítő nemzetközi szervezet (FINA) bejelentette, hogy hét nemzeti szövetség – köztük Budapesttel a magyar – szeretné megrendezni a 2025-ös és a 2027-es világbajnokságot. A magyar főváros mellett Ausztrália Melbourne-nel, Oroszország Kazannyal, Szerbia Belgráddal, az Egyesült Államok Greensboróval, valamint Kína és Ukrajna egy később megnevezendő helyszínnel jelezte érdeklődését.

A szervezet és a jelentkezők képviselői január 25-én találkoznak Lausanne-ban, ahol a FINA átadja a pályázat pontos feltételeit tartalmazó dokumentumokat. Ezt követően a szövetségeknek június 17-ig van lehetőségük beadni a hivatalos pályázatot, a FINA vezető testülete pedig július 11-én dönt a helyszínekről. Addig is jövőre a dél-koreai Kvangcsu, 2021-ben a japán Fukuoka, 2023-ban pedig a katari Doha lesz a házigazda.

Mint ismert, Magyarország – Budapesten és Balatonfüreden – tavaly már rendezett vizes világbajnokságot, míg 2020-ban az úszók, vízilabdázók, szinkronúszók és műugrók Európa-bajnokságát bonyolítják le a Duna Arénában, amely 2024-ben a rövidpályás vb-nek ad otthont. A tavalyi vb fő helyszínét 43 milliárd forintos beruházás keretében adták át, a létesítmény több mint 12 ezer néző befogadására alkalmas, az ideiglenes lelátók elbontásával azonban a felére csökkentették a kapacitását. A sportesemény teljes költségvetése a 130 milliárd forintot is elérte, ebbe azonban számos olyan, a rendezéshez csak közvetve kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés is beletartozott, amelyre egyébként is szükség lett volna. Ilyen például a pesti alsó rakpart, illetve a Margitsziget felújítása, a Hajós és a Széchy, valamint a Császár-Komjádi uszodák rekonstrukciója, vagy a Kossuth teret a Duna Arénával összekötő gyalogos- és kerékpárossétány. Bár eredetileg a 2024-es budapesti olimpiai rendezés mellett szóló markáns érv is lehetett volna a vizes vb lebonyolítása, addigra már – 2017. március 1-jén – a társadalom megosztottsága miatt visszavonták a magyar főváros pályázatát. Emlékezhetünk, ennek ellenére a világbajnokság szervezői ötkarikás léptékű nyitóünnepséggel készültek, önmagában ez a show 3,4 milliárd forintba került.

A nem mindennapi produkció során Budapest szívében, négy darab 1600 tonnás uszályból kialakított, a Dunán lebegő színpadon tartották a megnyitót, melyben 220 fiatal sportoló és önkéntes, valamint csaknem 700 művész működött közre. Előzetesen 7-10 milliárd forint közvetlen bevétellel számoltak a szervezők, az ideérkező vendégek szállás- és fogyasztási költségei nélkül, és persze az országimázs növekedése sem számszerűsíthető. A sporteseményre végül összesen 485 ezer ember vett jegyet, a szállodák pedig 25 százalékos többletforgalomról számoltak be.

Aranyos Katinka

A 2017. július 14. és 30. között tartott vb-t a magyar delegáció végül két arany-, öt ezüst- és két bronzéremmel zárta. Hosszú Katinka 200 és 400 vegyesen győzött, 200 háton második, 200 pillangón pedig harmadik lett. A Märcz Tamás által irányított férfi vízilabdázókon kívül ezüstérem került még Cseh László (200 pillangó), Milák Kristóf (100 pillangó) és Verrasztó Dávid (400 vegyes) nyakába, a dobogó harmadik fokára pedig a 4 x 100-as gyorsváltó tagjai is felállhattak: Bohus Richárd, Holoda Péter, Kozma Dominik és Németh Nándor. | VG